Miért van az, hogy a nagyon csinos nőknek sokszor kifejezetten csúnya barátnője van?

Hát így felnőttként visszagondolva tinikoromban valószínűleg velem is azért lógott a már 14 évesen is kész nő (20-nak simán nézték) “barátnőm”, mert mellettem, az alacsony, piszkafa, hullafehér, szeplős, fogszabályzós, nem sminkelő, gyerekes, ósdi ruhákat hordó kislány mellett nem volt nehéz kitűnni. Egyébként állandóan szidott minden szép vagy csinosan öltözködő lányt, hogy milyen gázak meg rondák, miközben ez egyrészt nem volt igaz, másrészt neki semmi oka nem volt külső terén másoktól tartani. Hát belsőleg már inkább. Érdekes módon amúgy amíg vele barátkoztam, egy értéktelen, rusnya senkinek éreztem magam, akivel soha nem fognak törődni, max azok, akiknek ha nincs ló, jó a szamár is. 16-17 évesen megszakadt a kapcsolatunk, akkor kezdtem el kinyílni és elhinni magamról, hogy nem vagyok se csúnya, se értéktelen.

Én (emberek elmondása alapján) szép lányként egy "csúnyább" lánnyal vagyok legjobb baráti kapcsolatban. Rühellem ha ezt szóba hozzák. Szerintem a barátnőm (aki mellesleg beteg, mozgássérült) nem csúnya, csak más. Nem kinézet alapján válogatok barátokat. A szépség pedig relatív