Jól tettem, hogy kiléptem a velük való barátságból?

Már nem aktuális a dolog, 3 éve megszakadt. Gimis baráti kör. 6-an voltunk lányok, abból egy emberrel szoros maradt a barátság, a többiekkel nem beszélek. Ma álmodtam velük, pontosabban azt, hogy lementek szünetekben, engem meg sosem hívtak.

Igazából a történetben annyi van, hogy sok időt töltöttünk együtt, születésnapok, koli, sokat köszönhetek nekik. De valahogy mindig elhúzott a szívem tőlük, szívesebben lógtam másokkal, más társaságokkal. Volt köztük az egyik lány aki sose tudta megmondani mi baja velem, de tudom hogy gyűlölt. Ez nem befolyásolta a többieket de konkrétan az utolsó években szorongtam a társaságában.

Az egyikükkel ideig óráig tartottam a kapcsolatot de ő utána nem keresett és nem is akart.

Az az egy lány akivel nagyon szoros, vele nagyon jó, de mégis furcsa meglátnom hpgy mindannyian tartják még a kapcsolatot, csak én nem tartozok oda. Valahogy nem illettem oda, csak félig, mindig kilógtam onnan, plusz minek legyek olyanokkal, akik közül az egyikkel folyamat konfliktus van a levegőben és nem szeret, fogad el?

Ő, aki nem fogadott el, amúgy más osztálytársaim is bántott, beszólogatott, most meg mégis ő az, aki egy kocsmában dolgozik. Plusz szerintem én nagyon elváltoztam tőlük, komoly szakmai dolgokra helyeztem a hangsúlyt ők meg tengenek, szr melóhelyeken dolgoznak, miközben ők gúnyoltak ki folyton másokat.

Azóta a másik gimis baráti körrel a mai napig tartom a kapcsolatot, meg másokkal is, sőt: azóta lett egy nagyon mély legjobb baráti kapcsolatom amire mindignis vágytam!

Csak nem tudom….furcsa, hogy ők öten együtt, együtt születésnap, mindenki ott van, csak már én nem vagyok ott

Valid amit érzek? Vagy veszteségnek kellene éreznem?

Alig alig kerestek a végzés után, ez a részemről is így volt.

Huszonévesek vagyunk