Lányok? Ti szerettetek már bele ellenkező nemű barátototkba? Ha igen nálatok mennyi idő alatt alakult ki a vonzalom? Próbalom magam tartani, de úgy érzem hogy kezd hiányozni a srác ha nem talalkozunk naponta. Nem értem magam.

Fiú-lány barátságnál ez vékony jég, össze lehet zavarodni, mert nem feltétlen tudod jól felmérni azt, hogy szimplán a társasága hiányzik ekkor vagy tényleg érzel valami többet iránta. Merőben más a barátság két ellenkező nemű esetében, ott pl. abszolút megengedett akár a testi kontakt, az is egy picit összezavarhat. Lehet ebből több is, nem mondom, mert nem egy olyan pár van a világon, akiknek a kapcsolata egy barátságból alakult ki!!!

Én ugyan nem lány vagyok és már fiúnak is öreg volnék, de van egy, gyerekkoromból megmaradt nő barátom. Tudom, hogy milyen ez a szitu! Az ilyen baráti kapcsolat mindig azért kötődik, mert valamilyen szinten tetszik a másik, ha nem a külső, akkor a személyisége tetszik meg, hisz azért is állsz szóba vele újra és újra, majd azért töltötök egyre több időt egymással, aztán van egy olyan időszak, amikor eljutsz oda, hogy azok a jegyek, amik miatt nem az a típus számodra, hogy meglátod és már beleszerettél, azok úgy háttérbe szorulnak, eltompulnak, elsimulnak, észre sem veszed (Így jártam anyátokkal c. sorozatban ezt "hableány-elmélet"-nek nevezték és nagyon találó a hasonlat)... de ez nem feltételen szerelem, pláne nem vonzódás, ezzel vigyázz! Ez lehet szimplán pillanatnyi elmezavar, nem több. Nálam ez kb. fél éves időszak volt, a barátomnál meg elmondása alapján (mikor már tudtunk erről beszélni, mikor már túl voltunk ezen) tartott pár hónapig, és természetesen a két időszak nem fedte egymást... :) Aztán elmúlt nálam is, nála is és azóta is a legjobb barátok vagyunk. Idő kell még ezt jól kezeled és a helyére teszed, kell egy érzelmi érettség, egy abban elért intelligencia. Ez az alapja annak, hogy azt mondják sokan, talán a többség is azt állítja, hogy férfi-nő között nincs barátság. Érzelmileg stupidok körében valóban nincs! Ebben az időszakban pl. nehéz elfogadni azt, ha a másiknak van valakije, az kemény és az fáj, de az még mindig nem feltétlen jelenti azt, hogy szerelmes vagy! Jelentheti szimplán azt, hogy félted Őt, hogy úgy találod nem jó ember az, akivel együtt van! Én ezt bizton állíthatom, hogy ez lehet szimplán ennyi, mert átéltem, és az, akivel most van (a férje), egy elronthatatlanul jó ember és az első pillanattól fogva örültem annak, hogy összejöttek és annak is, hogy összeházasodtak. Jó ember mellett döntött!

No most ha ezeket a dolgokat nem tudod a helyére tenni, akkor vagy összezavarodva és akik azt állítják, hogy férfi-nő között nincs barátság, azok szintén ezeket a dolgokat nem tudják a helyére tenni, ezért is állítják ezt magabiztosan. Nehéz egyébként olyan párra is találni, aki elfogadja a barátságodat egy ellenkező neművel, volt belőle konfliktusunk mindkettőnknek, de egy barátot nem adok fel egyetlen párkapcsolatért sem! Nem ér annyit! A barátság az örökre szól, a párkapcsolat viszont sosem tudhatod meddig. Mivel mint írtam a többség nem tudja hová tenni az ilyen barátságot, így örökösen kérdések elé vannak állítva, szülőknél, nagyszülőknél, rokonoknál, más barátoknál, pláne haveroknál, és hát párkapcsolatban a másik fél is rendszerint értetlenkedik, hogy most mi ez... Szerintem az, hogy volt nálunk egy ilyen elmezavar, elsősorban ennek köszönhető, hogy szinte minden irányból örökösen ezzel nógattak minket, hogy most mégis mi ez közöttetek, miért nem vagytok úgy együtt stb. Akkor Ő a barátnőd? Akkor Ő a barátnőd? A barátnőd? Milliószor hallottam ezt a kérdést és milliószor válaszoltam, hogy nem, hanem a barátom, és az is lehet, hogy ez is erősítette a barátságunkat, mert soha az életben nem mondtam ki ennyiszer a másik barátom esetében, hogy Ő a barátom, hisz Ő viszont férfi, senkiben fel nem merült, hogy ne a barátom volna. (Az egy ilyen más időszak volt még, mint a mostani, akkor még nem volt kérdés az ilyen!!! :D )