Mik azok a helyek/alkalmak, amikor szívesen veszitek ha egy ismeretlen odamegy hozzátok ismerkedés/barátkozás céljából?

Fiatalabb koromban, amikor még jártam fesztiválozni, bulizni, akkor ezek a dolgok teljesen természetesek voltak. Később, amikor kisgyerekeim voltak, szintén mindennapos volt, hogy a játszótéren ismeretlen anyukákkal is elkezdtünk beszélgetni, több ilyen barátság meg is maradt hosszú távon.

Volt néha olyan is, hogy a villamoson akartak ismerkedni, azokat leráztam. Hosszabb vonatúton viszont volt, hogy beszédbe elegyedtem valakivel, de ennek nem a barátkozás volt a célja, csak hogy ne legyen unalmas az út.

Amikor szeretem:

-Ha nehéz dolgokat cipelek és felajánlja a segítségét.

-Ha egyedül sétálgatok ráérősen.

-Ha egy nagyobb boltban (szupermarket, hipermarket) egyedül nézelődöm.

-Ha egyedül üldögélek egy étteremben/kávézóban/cukrászdában, és láthatóan nem foglalatoskodom semmivel (ritkán ülök be egyedül bárhová, de azért gondoltam leírom).

Amikor nem szeretem:

-Bármikor, amikor nem vagyok egyedül. Mert olyankor a társaságomra szeretnék figyelni.

-Ha sietek (ezt a sétatempómból le lehet szűrni).

-Ha épp telefonálok.

-Ha pénzt akar kérni az illető.

Szóval szerintem (számomra legalábbis mindenképp) jó kezdés az ismerkedésre, ha valamilyen módon segíteni tudsz a kiszemelt személynek.

Őszintén szólva kb semmikor. 😬

Max ha van valami közös dolog, pl ha egy munkahelyen vagy suliban vagyunk akkor persze, haverkodjunk a kollégákkal/szaktársakkal. De idegenekkel nem szeretek dumálni.