Miért nem hat meg, ami történik vele?

Volt egy 20 éves barátságom, ami sajnos véget ért. Nem vesztünk össze, csak szépen lassan kihűlt. Messzébb költöztünk egymástól és más élethelyzetbe kerültünk(de beszélgettünk egymással és kerestük az alkalmat a találkozásra...egy ideig...az ő részéről). Volt, hogy azt éreztem, hogy nagyon nem lát szívesen, volt, hogy hívtam hozzám és azt mondta ő nem szereti ott, az utolsó dolog, ami megtört bennem valamit, az az volt, mikor ünnepekkor elmentem hozzájuk boldog ünnepeket kívánni(akkor már 4 hónapja nem láttam), annyira hidegen fogadott, azt mondta az ajtóba, hogy jöjjek be ha már itt vagyok, egész este az egész beszélgetésünk nagyon felszínes volt és mikor búcsúztunk meg akartam puszilni, de ő nem viszonozta, akkor este nagyon sokat sírtam és akkor bennem megszakadt valami. Rá 2 hónapra bocsánatot kért én megbocsájtottam, de már nem tudtam nem megtörténtté tenni a dolgokat. Azóta nem kerestem, ő kérdezgetett közös barátoktól, hogy mi van velem, de tőlem nem, felköszöntött születésnapomra, amire én nem reagáltam. Nemrég tudtam meg, hogy volt egy vetélése, és minden közös imserősünk tőlem kérdi, hogy hogy van, én tudok a legkevesebbet róla és nem is érint meg és csak dühöt érzek. Miért nem érint meg, hogy mi van vele? Miért vagyok ilyen?