Hogyan dolgoztátok fel barátok elvesztését/eltávolodását?
Sajnos több mint egy hónapja eltávolodtam egy barátnőmtől, mely sajnos azzal járt hogy az egész baráti társaságból kimaradtam:( Eddig próbáltam elfoglalni magam, másokkal lógni, dolgozni, nyaralni , de már napok óta egy hatalmas űrt érzek magamban. Nagyon szerettem őket, nem is tudtam volna nélkülük elképzelni az életem, sok mindent átéltünk együtt. Nem elfelejteni szeretném őket, csak valahogy feldolgozni, hogy már nem együtt éljük túl a mindennapokat. Sajnos nem valószínű, hogy újra egymásra találunk, amit el is fogadtam, de az űrt azt érzem.
Valaki aki átélt hasonlót el tudja mondani, hogy neki mi segített ?
Köszönöm szépen a segítő válaszokat:)
válasza:
válasza: válasza: válasza:Egy szakítás engem sem viselt meg ennyire őszintén, sőt ebben az egy hónapban sem annyira, csak most kezdenek már nagyon hiányozni.
Én próbáltam közeledni , többször is érdeklődtem irántuk, de sztem ez eléggé egyoldalú volt. Kicsit igazságtalannak tartom hogy egy ember miatt “veszítettem el” mindenkit.
Voltak/ vannak rajtuk kívül más barátaim is, velük is nagyon jól elvagyok, csak mégis nagyon hiányoznak.
#1 nagyon sajnálom, elképzelni se tudom milyen lehetett/lehet
válasza:Nekem az állandó dolgok segítetek, mint például a testvérem, a kutyám, családom és a többi barátom.
Idővel találtam újjabb barátokat, akikkel elüthetem az időt, és új legjobb barátot akivel mindent is megoszthatok.
Sok idő kellett, de ha kitartó vagy menni fog!
válasza:Tegnap este pont az elvesztett/tőlem eltávolodott barátaimra gondoltam szóval aktuális a kérdés.
Én alapvetően nehezen barátkozó típus vagyok, kevés barátom volt az eddigi életem során, szóval így sokkal jobban érzem a barátaim hiányát.
Igazából én mindig azt tapasztaltam, hogy mind a fiú mind a lánybarátaim addig voltak a legjobb barátaim, amíg nincs új csaj/pasi; új barát/barátnő a láthatáron. Mármint ezt nem tudatosan csinálták, de valahogy én mindig háttérbe szorultam ezekben a helyzetekben. Ha meg is hívtak baráti eseményekre, én voltam az akinek mennie kellett haza az utolsó busszal vagy egész egyszerűen meg se hívott magától, úgy kellett rákérdezzek, hogy mehetek-e. Reggelig tudnám még mesélni a sérelmeimet, de inkább nem teszem.
A lényeg: Érettebb fejjel még inkább meggyőződtem arról, hogy jól döntöttem akkor, amikor ezeket az embereket száműztem az életemből. Nem azért mert ártottak nekem, hanem mert ezek a kapcsolatok nem voltak igazi barátságok. Hiába neveztek barátjuknak, max. haveri szinten álltak hozzám míg én tényleg odaadó és igaz barát voltam.
Szóval én ha el is merengek a múlton, gyorsan feleszmélek, hogy igen, ez volt a legjobb döntés, még ha most magányos is vagyok. Nem nézek a múltba, inkább kíváncsi vagyok mit hoz nekem a jövő, holnap ugyanis új embereket ismerek meg a suliban.
Kérdező, amúgy az 1 hónap még nagyon közeli időpont, szerintem nyugodtan keresd meg a barátaidat. :)
válasza:Kérdező: mint írod, új embereket ismersz meg. Ez szerintem nagyon jó lesz.
Ezenkívül ismerkedhetsz Facebook-on is, biztos vannak érdeklődésednek megfelelő csoportok, vagy ha nincs, hozz létre.
Egyébként (jótanács): állj vissza mielőbb az este normál időben történő lefekvésre, sokkal kipihentebb leszel.
válasza: válasza:Minden barátom akkor hagyott el, amikor kapcsolata lett.és akkor talált meg, amikor gondok voltak, vagy recsegett a kapcsolat. De akkor már nem akartam lelki szemetes lenni.
Nincs barátom, de így nem is kellene.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!