Mit kezdjek egy önsajnáltató baráttal?

Ne beszélgess vele többet. Az ilyen emberek nem változnak, tapasztalat. Nincs azzal baj ha valakinek nehezebb időszaka van, és a szokásosnál többször panaszkodik (ezt bármelyik ember megérti, és alkalmazkodik hozzá), de ez elmúlik. Ha azt látod hogy semmit nem halad, csak folyamatosan sajnáltatja magát, instant off.

Szerintem meg ezzel a már lassan túlzott kíváncsisággal van a gond, az ok, hogy az ember segítőkész, de ha valaki nem akarja elmondani a problémáját, akkor meg mi van? Lehet tényleg semmiség, csak sz@r napja van, vagy tényleg nem tudsz neki segíteni, vagy szimplán csak kímélni akar a bajaitól, ettől függetlenül lehet jó barát. Én sem beszélek a problémáimról, hogy őszinte legyen, csak nagyon ritkán, akkor is a kisebb problémáimat. Egyszerűen nem érzem úgy, hogy másra tartozna az én bajom és idegesít, amikor valaki nap, mint nap megkérdezi mi van.

#3 Nézd, mondom hogy ok, hogy érdekel a problémája és, hogy szívesen segítenél neki. De ha nem akarja egyáltalán elmondani, akkor nem akarja, ennyi és emiatt nem kell idegeskedni sem megsértődni.

#5 Egy csöppnyi bizalmatlanság lehet van benne, de valószínűleg tényleg arról van szó, mint nálam is, hogy nem szereti terhelni a másikat és/vagy nem olyan probléma, amiben te tudnál segíteni.

Tapintatós módon hívd fel a figyelmét rá, hogy visszataszító és önző ez a passzív önsajnáltatás. Ennél még az is jobb, ha elsírja neked a problémáit, mert akkor legalább valamiféle bizalmat kölcsönöz neked, de ez a fedezet nélküli együttérzés kierőszakolása nagyon egocentrikus. Arra is figyelj, hogy lehet hogy nem tudatosan viselkedik így, és nem veszi észre magát, mert annyira bele van fordulva a problémáiba.

Teljesen bolond, szakítsd meg vele a kapcsolatot.