Fővárosiként pár évig laktam vidéki kisvárosban. Eleinte nehezen illeszkedtem be, pedig részben kétkezi szakmám van (gépész) és kertészkedni is tudok, állattartás is közel áll hozzám. Nehezen fogadják be az idegeneket a kis közösségnek számító vidéki életbe.
Eleinte csak a szomszédokkal barátkoztam. Nem iszok alkoholt, de a helyi kocsmába (pontosabban kisvendéglőbe) bementem néha, mivel szomszédos volt a házunkkal. Nem néztek ki, amiért nem alkoholt fogyasztok! A társaságomat idővel megkedvelték, ha nem is mindenki.
Postás kézbesítő lettem, mellette esi iskola keretében tanultam a helyi gimnáziumban informatikát. Munkám és a tanulás miatt is tudtam barátkozni. Sőt, a csajozás is nagyon jól ment! 😏
Lányomék ott laknak, így rendszeresen látogatok arra. Amikor ismerőssel találkozom, örömmel fogadnak! Sokan hiányolnak, ami jóleső érzés.
Az tény, ki kell mozdulni, otthon ülve, nem lehet barátkozni. Illetve lehet neten is, de csak akkor válik valódivá, ha személyesen is összejártok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!