Miért nem látják a többiek, hogy csak kihasznál minket?

Sziasztok!

20 éves lányok vagyunk, négyen vagyunk barátnők. Még gimi elején ismerkedtünk meg, egy sulis rendezvényen, majd rögtön jóban lettünk, hasonló érdeklődési kör, stb, stb. Nem voltunk egyébként osztálytársak, sőt van, aki nem is egy évfolyamra járt (ilyen maximum 1 év elétér svan köztünk). Rengeteg közös programot csináltunk mindig is, vagy csak úgy beszélgettünk, ilyesmik.

A probléma az egyik lánnyal van, nevezzük mondjuk D-nek a sztoriban.

Szóval D. mindig is nagyon elfoglalt volt, sok szakköre, edzésre, programra jár, meg nem tud megülni egy helyben, mindig megy valahova.

Ezt el is fogadtuk, sokszor csak nagyon nehéz volt programot egyeztetni, mert ő mondjuk heti 1X3 órában volt csak szabad. Mondjuk nekem mindig is furcsa volt, hogy ez neki most barátság vagy csak az üres idő eltöltése valamivel, de lenyeltem ezt meg nem beszéltük meg a többiekkel. Nem beszéltünk soha ki senkit a háta mögött, tényleg őszinte barátság volt köztünk mindig.

Ez a dolog aztán úgy 1,5 éve lett egyre erősebben (és nem pasi van mögötte): most már nem is leplezi, hogy csak akkor hív minket, ha nincs jobb programja és el kell ütnie valamivel az idejét. Ha bejön neki más, jobb program, simán mindig minket mond le, ha a másik neki jobban tetszik. Tavaly nyáron volt a mélypont, amikor hosszabb időre elutazott a családjával, majd utána úgy írt ránk, hogy "most van szabad másfél napja, megyünk-e valahová, mert ha nem, MEGKÉRDEZ MÁST, hogy ne vesszen kárba a szabadideje" (utána mentek még egy nyaralásra). Ez nagyon fájt, én utána napokig rosszkedvű voltam, szerintem a barátság nem erről szól...

És itt jön a bibi, hogy én ezt az elejétől éreztem (elég jó emberismerő vagyok), hogy csak kihasznál minket, ez neki nem igazi barátság, csak arra jó, hogyha van szabadideje, azt kitöltsük neki. Még mielőtt arra gondolnátok, nem vagyok féltékeny (a többiekkel azóta töretlen a barátságunk), de dühít, hogy csak én veszem ezt magamra, a többiek meg csak örülnek, ha éppen kegyeskedik ráérni, de nem hozzák ezt fel neki, hogy amúgy gáz, ahogy viselkedik... D. érzi rajtam, hogy átlátok rajta, már "óvatos" velem. Meg sajnálom is a többieket, hogy így kihasználják őket, szeretnék nekik segíteni, néha úgy érzem, leleplezném előttük D-t, hogy ne használja őket többet ki!

Nem érdemlik meg, nagyon kedves lányok és a legjobb barátok.

Szerintetek miért nem foglalkoznak ezzel a többiek a csapatból? Jó ez nekik így vagy nem merik felhozni mert kínos?

És mit csináljak, beszéljek velük 6 szem közt, vagy ne keverjem a k*kit?

Köszönöm, ha írtok 🤍