Defektes lennék, ha minden "barátom" csak lájkolgat, de találkozni nem akarnak?
Már a sokadik eset, mindig az van, hogy ha valakivel jóban leszünk, egy idő után nem keresnek, ha találkozóról van szó, örökké lemondják, átteszik, az üzeneteimre is sokszor egy hét múlva válaszolnak, stb.. (Pedig előtte nagyon is jó viszony van velük, sok beszélgetés, találkozás).
De utána a megosztott tartalmaimra meg bezzeg kíváncsiak, örökké néznek minden történetet, lájkolnak mindent... Írni azt meg nem tudnak.
Miért??
Nekem ez annyira furcsa..
Milyen baj lehet velem, hogy képtelen vagyok barátnőket találni? (Fiúkkal soha nem volt ilyen problémám, csak velük meg a kapcsolatom miatt nem akarok túl szoros viszonyt.)
Nem vagyok fiús lány, nem vagyok bunkó, stb, a visszajelzések azok szoktak lenni rólam, hogy cuki vagyok, aranyos, mosolygós, megértő, kicsit elvarázsolt. (Introvertált vagyok, de egyébként sokat beszélek, ha valakivel kettesben vagyok.)
Egyszerűen tényleg nem értem.
Erőlködni már jó ideje nem szoktam, 1-2 ilyen eset, és nem beszélek többet velük, de attól még persze bánt a dolog.
Esetleg más is van ilyen helyzetben?
Ma már általános, mindennapos, felesleges az okok miatt idegeskedni. Ugyanez a tapasztalatom amúgy nekem is és még millió embernek.
Nem tudom hol és kikkel szoktál barátkozni, de esetleg ami segíthet, hogy minél közelebb lakjatok egymáshoz és gyakran járjatok egy helyre (pl. közös hobbi miatt, vagy mert azt a placcot nagyon bírjátok). Ennyit tudsz tenni.
Nálunk a munkahelyen is van egy klikk akik összejárnak gyakran, mert ők egy kisebb csoportban dolgoznak együtt, egy helyen ülnek, állandóan kommunikálnak munkaügyben, a szüneteket is együtt veszik ki és kialakult egy szorosabb kötelék. Én egy asztallal arrébb dolgoztam Home office előtt és más volta munkám, így csak a felszínes beszélgetések maradtak meg, sosem hívtak engem sehova.
Mi ráadásul külföldiekkel is dolgozunk és a külföldiek szorosabb kapcsolatban vannak egymással, tényleg ritka az, hogy egy magyart bevegyen egy külföldi banda. Volt ismerősöm aki egy délamerikai bandába próbált bekapcsolódni és állandóan kirekesztették őt. Én is próbáltam külföldiekkel barátkozni a munkahelyen, de sosem lettünk az együnk együtt, menjünk együtt ide-oda, beszélgessünk munka után haverok.
Ráadásul csomóan egyszerűen csak el tudnak lazulni a másik mellett. Ez is sokat számít, hogy egy kapcsolat fenntartásához mennyire kell feszengened. Szívesen töltik az emberek olyannal az időt akikkel akrmiről tudnak hirtelen dumálni, lehetnek önmaguk.
Átérzem!
Miért csak hülyékkel hozott össze az élet? Vagy aki úgy normális, mégsem lesz még csak haveri kapcsolat sem, mert elvan a világában vagy mert akad más haver vagy nem tudom... Most szilveszterre nem tudok olyat akit el tudok hívni. 😒 Senkit. Aki volt (akivel néééha találkoztam), ő sorban lemondogatta amikor ő jött volna vagy elkésett rohadtul, direkt. Szóval... és elvileg ő régi barátnőm volt akivel állítása szerinte hű de jó barátság van közöttünk, volt...
Volt,... mert bekaphatja. Megint lemondott századjára egy idióta indokkal amikor ő jött volna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!