Az extrovertáltak képesek a mély barátságra? Van egyáltalán igényük rá?

#11

Én mondjuk válaszoltam, na mindegy.

Ugyanúgy működik a mi mély barátságaink, mint a tieid, vagy bárki másé. Egy introveráltabb személy is lehet annyira elfoglalt, hogy nem marad sok ideje a barátaira, minek kell általánosítani?

Itthonról dolgozok, így nagyon rugalmas az időbeosztásom, bőven van időm a barátomra és a barátaimra.

(#8)

Az extrovertáltak meg mondhatnák, hogy pont az introvertáltak képtelenek barátkozni, mert nehezen kezdeményeznek beszélgetést, egyedül érzik magukat a legjobban, és még ha sikerül is összeszedniük egy barátot, akkor sem jellemző rájuk, hogy kimozdulnának, programokat szerveznének.

Ha így akarunk általánosítani, akkor konkrétan nem is létezhetnének barátságok.

#10 Attól, hogy "megfigyelésnek" nevezed az előítéletet, attól az még előítélet marad.

Másrészt senki nem írt előítéletet, szimplán annyit, hogy ha valaki nem akar a másikkal ismerkedni, barátkozni, találkozni az nem fog.

Az, hogy a kérdező ezt rögtön az egójának megsértésének vette, arról nem a válaszolok tehetnek.

#15

Kérdező, itt eleve te vagy az, aki általánosított, hiszen a kérdésed azt feltételezi, hogy az extrovertált(abbak) nem képesek mély barátságra, ami szédületes ostobaság. Az, hogy ismersz felszínes embereket, nem jelent semmit, én is ismerek gyáva és gyűlölködő introverált(abb) embereket, mégse feltételezem, hogy mindegyikük ilyen lenne.

Senki sem támadott be, senki sem volt alattomos, te nem veszed észre a normális válaszokat, hiszen tíz válaszból csak arra reagáltál, amelyik valamennyire egyetértett veled.

(#8 + #12)

Ez a gyerek teljesen sötét.

Ő beszél idegbetegségről, miközben teljesen normális és nem sértő válaszokon lekapcsolt nála valami fejben.

Ő beszél eltérő nézőpontokról, miközben egy erősen sztereotipizált és egybites állítás óbégat mert az agya nem képes eltérő nézőpontokat processzálni.

De nekem mindegy, ő baja, hogy a kutya nem áll vele szóba :D

Szerintem az extrovertált ember nem felszínes, de tény hogy egy nem extrovertált ember könnyebben félreérti.

Én kétszer rosszul jártam az extrovertált emberekkel. Nem miattuk, magam miatt.

Mindig, akikkel társalgok, meghúznak egy határvonalat. Mindig tudom, hogy mennyit oszthatok meg, mennyit "tűrnek el belőlem" és én is egy tükör vagyok ilyen szempontból, mert megsérteni se akarom az embereket, hogy valaki nagyon nyit én meg elutasítom.

Kétszer volt olyan, hogy egy ember nyitott felém, olyan dolgokat megosztott, amiket általában az ember a legjobb barátjával oszt meg, ezért én is nyitottam felé, ezért én úgy éreztem, hogy, ahogy telik az idő és egyre mélyebb dolgokról csevegünk, közelebb kerülünk egymáshoz és egy idő után már mint egy barátként tekintettem rájuk. Fb ismerősök lettünk, ha volt valami humoros videó, amit láttam és tudtam, hogy érdekli őket, elküldtem nekik, hívtam őket ebédelni vagy kávézni, megváltozott a beszédstílusom, közvetlenebb lettem, ami azt illeti ahogy kifejeztem magam, és sosem kaptam visszajelzést, hogy álljon meg a menet.

Aztán mindkét alkalommal az lett, hogy elmondták, hogy nagyon félreértettem őket és már átléptem bőven egy határt azzal, hogy a barátjukként kezdtem kezelni őket.

Amikor elmondtam, hogy én elég nyitottnak láttam őket és azt hittem, barátkozunk éppen, elmondták, hogy ők ilyenek mindenkivel és, hogy nekik több kell a barátsághoz, nem csak az, hogy bohóckodunk néha, meg, hogy, ha úgy adódik, jól elbeszélgetünk.

Azóta erre jobban odafigyelek. Ha valaki extrovertált, akkor próbálok én is nyitott lenni, de igyekszem nem félreérteni őket.