Irigykedtetek már osztálytársaitokra általános iskolában, gimiben? Hogy alakult végül az életük?

Nem mondanám irigykedésnek, de persze, voltak olyan lányok, akikre szerettem volna hasonlítani, mert szebbnek vagy csinosabbnak láttam őket, népszerűek voltak, könnyen barátkozósak, "menők" mittudomén.

Nem tudom, mi lett velük pontosan, mit dolgoznak vagy ilyesmi, a legtöbb - amennyire látom így a facebookon - házas meg gyereke van, na ezeket nem irigylem egyáltalán, mert én pl. sosem akartam gyereket meg férjet, én mindig is a saját dolgomat akartam csinálni, magam dolgával foglalkozni, tudod, az a nagynéni lenni a családban, akiről az unokahúgok meg unokaöcsik így nem tudják, honnan van pénze, mindig menő helyekre utazik és a családi vacsorára is csipkekesztyűben jelenik meg, és ezek be is teljesültek részemről. Nekem kiskoromban is ez volt a menő, a gyerekvállalás engem sosem érdekelt, szóval nincs miattuk komplexusom. Ma már nem gondolom azt sem, hogy jobban néznének ki nálam, de lehet csak megtanultam magam szeretni és már nem másokhoz akarok hasonlítani.