Miért van az , hogy a barátaim leszarnak és napokig nem is írnak ? Úgy érzem én vagyok a kapcsolat mozgató eleme .. vagy csak akkor vagyok jó ha éppen nincs más

"Őket én napokig egyedül fekszem otthon , és az se tudják élek e vagy halok"

Hát itt nem a barátokkal van baj, hanem veled.

És azzal, hogy nélkülük nem vagy képes feltalálni magad.

"Nem tudom melyik ember csinál egyedül magának programot :)"

Az, aki nem függ más emberektől. Olyan ember, aki képes egyedül is a talpán maradni és jól éreznie magát. Igazán elképesztő, nemde? :D

Csak gondolj bele, ülök a szobámba és szomorkodok a "barátaimon"....

VAGY

Elhatározom, hogy egyedül elmegyek világot látni és találok új embereket, akik nagyszerűbbek mint az előzők.

Szerintem az utóbbi győzött :)

(Új válaszoló vagyok)

"Nem tudom melyik ember csinál egyedül magának programot :)"

Melyik nem?

Minden normális ember képes feltalálni magát egyedül is. Vagy akár az sem baj, ha az embernek több baráti társasága is van.

Egy idő után pont attól laposodik el a barátság, kapcsolat, bármi, hogy minden nap sülve-főve együtt vannak az emberek és úgy egy idő után nincs miről beszélni, mert a közös dolgokon kívül nem történik semmi.

Kedves nyolcas! Hetes vagyok...

"Egyrészt nem mindenki olyan típus, aki könnyen barátkozik"

Én sem barátkozom könnyen... Pontosan tudom, milyen az, mikor az ember magányos és egy barátja sincsen :) Mikor szociális fóbiád van és rettegsz minden egyes tettednél, hogy vajon jól cselekedsz-e... Pontosan tudom milyen, hogy rohadt szar és minden este bőgsz emiatt.

"Szóval én értem, hogy szeretik az emberek leszólni azt, aki magányosnak érzi magát a barátai nélkül és otthon van stb."

Egyáltalán nem leszóltam, pont az az ember vagyok, aki próbálja helyes útra terelni a társait és mindenben segít.

Csak hogy akkor most tisztázzuk a véleményem: Vannak nehéz helyzetek, amikor kénytelenek vagyunk csak magunkra támaszkodni. Olyankor meg kell isemernünk magunkat, azt amik mi vagyunk és azokat a dolgokat, amiben örömünket leljük. Ennélkül mégis hogy a francba akarsz élni? Mikor saját magaddal nem vagy tisztába? Mikor nem tiszeled magad legalább annyira, hogy a saját társaságod nem tudod elviselni?

Az állbarátok látják ezeket a gyengeségeket. Kihasználnak majd, lecserélnek, kibeszélnek, megpróbálnak öngyilkosságra vezérelni. A kérdező barátai pedig pont olyan emberenek tűnnek az olvasottakból, akik ott fogják hagyni, a kérdező pedig szomorú lesz. Csak arra akarom ösztönözni, hogy valahogy álljon talpra- még ha nehéz is - és keressen megbízhatóbb embereket.