Nincsen egyetlen bizalmas azonos korosztálybéli barátom sem akivel öszintén kibeszélhetném és megbeszélhetném a problémáim, veletek mi a helyzet, mit gondoltok erről?

Hát én biztos, hogy a problémáimat nem teregetem ki senkinek,mivel vissza élnek vele, lehet az bármilyen barát...felesleges ezzel foglalkozni,inkább a családodnak mond el a problémáid.

semmit. Nekem sincs, soha nem is volt.

Én 37 vagyok. Sok barátom nincs, de tudom is miért volt. Mostmár van. Mert mindig csak a problémáikkal nyaggattak. És rájöttem, hogy egy olyan ember lehuz és engem is rosszkedvűvé tett, vagy csak azon kaptam magam, hogy az ő problémáin agyalok. Mióta maximálisan próbálok életvidám és pozitív ember maradni, és ezt mutatom a világnak is, a többiek is így állnak hozzám és nem a problémáikkal nyaggattnak. És akik azelőtt állandóan panaszkodtak, szintén elkezdték elhagyni a panaszkodast. Ez nem azt jelenti hogy meg kell játszania magát, hogy minden hú de jó, csak nem szabad mindig a problemaiddal terhelni a másikat. Mindenkinek vannak gondjai, és a tiédet neked kell megoldani. Segítséget kerhetsz, de ne rakd a másik vállára a te problemaidat.