Az összes barátom egyetemre megy vagy egyetemista. Úgy érzem kevesebb vagyok hozzájuk képest. Hogy lehet leküzdeni ezt az érzést?

Igaza van az 1-es valaszolonak...

Ne máshoz merd magad, ilyen vagy, és ez vagy te...

Benned is nagyon sok pozitív dolog van :)

Szia!

Facen láttam nem 1-2 volt osztálytársamnál, főleg általánosnál, hogy felvették őket egyetemre. Sokuk idén kezdte. Én idén kezdtem a 2 éves érettségit. Általános után 1 évem süllyesztőbe ment, mert lelki ronccsá tettek abban az iskolában. Tehát 3 helyett összesen 4 évem ment el arra, hogy szakmám legyen. És mint írtam, csak idén kezdtem az érettségit, jövőre lesz meg. Legtöbben, 1-2 kivétellel gimibe mentek. Bennem is futott már át nem 1-2x, hogy mennyivel le vagyok maradva hozzájuk képest. Aztán, bár időnként tüskének érzem, de közben tudom, hogy hülyeség. Nekik érettségijük van, most egyetem. Én szakmát csináltam, nekik az nincs. Nem vagyok hülye, azonban a tanulás világ életemben az achilles sarkam volt. Nem szeretem, utálom csinálni. Mindenesetre, a szakmai vizsgám csak azért lett 5 helyett 4, mert annyira ráizgultam, hogy olyanok felejtettem ki, olyan magától értetődő dolgokat, amiket mielőtt beléptem a terembe, tudtam. Szóval a szakmai négyes lett, mert 2 hónapig 5-11 órákat tanultam naponta. Terveim között van, hogy egyetemre menjek. "Késve", de én is leszek egyetemen. Véleményem az, hogy nem kötelező egyetemre menni, és ettől nem lesz valaki rosszabb vagy jobb. Igen, joggal lehet büszke magára, aki tudja, hogy megdolgozott azért, hogy elvégezze, de ez nem jogosítja fel arra, hogy lenézzen mást, csak mert ő nem végezte el. Apám nem végzett egyetemet, azonban többezer könyvet olvasott el, és amikor egy egyetemet végzett, borzalmas személyiségű nőt oktatott ki, aztán kiderült, hogy nem végzett egyetemet, "csak" többezer könyvet olvasott, ezért tud ennyi mindent, a nő álla leesett, és nem mert megszólalni saját tudatlansága és szégyenérzete miatt.

19/l

Én elvégeztem egy nehezebb egyetemet, van pár meglátásom a témával kapcsolatban:

1. Attól, hogy valaki elvégez egy egyetemet még egyáltalán nem biztos, hogy nyitott, tájékozott, a világ dolgaira fogékony személy lesz. Az sem biztos, hogy egyáltalán művelt személynek tekinthető. Tudok olyan szaktársakról, akik a saját szakmájukban elboldogulnak, de nem igazán vannak tisztában a világ dolgaival. Ugyanakkor ismerek olyan középiskolát végzett személyeket is, akik sokkal értelmesebbek, mint egy egyetemet végzett személy. Hogy ki mennyire értékes ember, az egyáltalán nem függ attól, hogy végzett-e valaki egyetemet vagy sem. Van, aki diplomás és buta. Van, akinek csak érettségije van és okos.

2. Az egyetemi végzettség sok esetben nem jelent garanciát arra, hogy valaki sokat is keressen. Például némely szakmunkások, főleg hiányszakmákban többet keresnek, mint egy tanár.

3. Egyetem alatt össze tudtam hasonlítani azokat, akik érettségi után elkezdtek dolgozni és azokat, akik továbbtanultak. Az egyetemnek van egy olyan tulajdonsága, hogy megnyújtja a gyerekkort. Sokaknak a fejébe száll a dicsőség az első egy-két évben. Beképzeltek lesznek, hogy ők egyetemre járnak. Ez sokszor megváltozik az utolsó egy-két évben. Gyakran akkor szembesülnek azzal, hogy amit tanultak vagy egyáltalán nem is tudnak sehol sem dolgozni, vagy messze nem olyan jó fizetésért, amiért gondolták. Persze, vannak, akik jobban keresnek majd.

4. Ahogyan itt a fentiekben összefoglaltad a gondolataidat, az nagyon korrekt volt. Nagyfokú önértékelésről tanúskodik. Sok évfolyamtársamnál azt láttam, hogy 20 évesen nem láttak túl a bulizáson, a fesztiválon, a szülők pénzét szórták két kézzel. Aki nem tanul tovább, sokszor előbb szembesül az élet nehézségeivel, lehet, hogy érettebb is emiatt a személyiségük. Vannak olyanok is, akiknek egyetem alatt dolgozniuk kell, hogy fenn tudják tartani magukat, ez nyilván árnyalja a fenti képet is.

5. Van egy csomó "kamu szak" (szándékosan nem nevezek meg egyet sem), ezeket könnyebb elvégezni, mint egy átlagos középiskolát. Néhány tantárgyra elegendő egy-két napot tanulni. Ha nem is tudod tökéletesen visszaadni, akkor a tanárok átnyomnak a vizsgákon. Vannak nehéz szakok is, ahol napi szinten több órát kell tanulni, itt a vizsgaidőszak is sokkal nehezebb.

Szerintem nem kellene emiatt igy erezned. Enis egyetemista vagyok de van 2-3 baratom is akik okj-znak.

Hidd el szerintem van hogy tobbet er az okj, tanfolyamok (nem ezek a 2 honaposak). Szerintem neha mindenki megbanja hogy egyetemre ment ha nem konkrét terve volt arrol mit akar csinalni. Enis egyetem utan megakarok csinalni 1-2 szakmat, de ugye egyetem mellett egyreszt semmit nem lehet csinalni max dolgozni, azt is ugy ahogy tudsz mivel ugye oraid vannak vizsgaidoszaknal meg eleg huzos... Ilyen szempontbol szerintem az okj es mas tanfolyamok jobbak pl.

En egyébként pincert vagy cukraszt szeretnek megcsinalni hogy tobb labon alljak aztan megyek ki kulfoldre. Az egyetemi szakom reszben hotel munka foleg oda lehet vele menni, amit iszonyuan imadok, de majd attol fugg felviragozik e a virus utan (bar szerintem biztos) ez az ag.

Eleve a problémádat olyan szépen értelmesen fogalmaztad meg (és ez sajnos ma már ritka 20 éveseknél) hogy szerintem nincs nálad semmi, egy értelmes kiegyensúlyozott önmagával a világgal tisztában levő ember képe jött le.

Az a fajta félelem "önértékelési" probléma amit leírsz az minden fiatalban előjön (előjöhet) idővel függetlenül hogy most hova jár/mit tanul, ez teljesen normális.

Ha tudod hogy a tanulással problémáid vannak (miről te nem tehetsz), akkor ne erőltesd, ... mint írtad van olyan másik lehetőség (szakma?) amit szívesen csinálsz akkor indulj azon az úton, és teljesedj ki abban.

Sokkal stabilabb sikeresebb lehetsz ha már most tudod mi az ami érdekel, mert a tovább tanulók nagy része nem. (én is így voltam).

Egyedül a iskola/bulik hangulata ami hiányozhat.

De ha leülsz és őszintén elmondod a barátaidnak mit érzel akkor meg fogják érteni (ha igazán a barátaid), és majd biztos meghívnak pár buliba is (bár nem ez a legfontosabb).

SZia, na most ezt akár én is kiírhattam volna három éve. ugyanígy voltam, nem valami tehetséges tanuló, de van valami szakma, ami tökre érdekel és csinálnám meg minden (igazából több is, így állnak sorban a bakancslistámon), csak nálam az is benne van, hogy az összes barátom megkapja szép lassan a diplomáját, és onnantól kezdve hagyjam őket békén, nem állnak le egy ilyen primitív emberkével haverkodni :/ Majd ha meggondoltam magam és rájötem, hogy csak az ő csodálatos értelmiségi létük az egyetlen elfogadható életmód, és lediplomázok, várnak vissza szeretettel.

szerintem engedd el őket még most. de biztos vagyok benne hogy rengeteg remek emberrel fogsz megismerkedni a képzésen és a munkahelyeiden is majd :)