Más is megfigyelte, hogy nyugaton az emberek elsősorban abban a tekintetben különböznek, hogy sokkal nagyobb az egojuk, mint Közép- vagy Kelet-Európában, ahol a szocialista éra kialakitott egyfajta közösségi szellemet?

Pont az ellenkezőjét figyeltem meg.

21 évesen költöztem ki az Egyesült Királyságba, és ha lehet így mondani, pozitívan csalódtam. Nagyon hamar tettem szert nagyon jó barátokra és sokkal inkább érzem közösséginek az egész országot. Ha az országon belül utazok, sokkal nyitottabbak egymásra. Például történelmileg a briteknek, skótoknak, íreknek és wales-ieknek mind megvoltak a kisebb-nagyobb konfliktusaik, manapság közel sem érezhető olyan gyűlölet, mint a magyarok és románok között.

Sok nemzetiségből vannak barátaim, és bár a viselkedésükből ki tudnád találni, hogy melyik lehet az angol, melyik az olasz, melyik a magyar, alapvetően mindenféle ember találsz mindenhol. Legflegmábbaknak viszont a magyarokat nevezném (bár lehet csak mert köztük éltem a legtöbbet), még az orosz ismerőseim is barátságosabbak. Persze mindenki azok az emberek alapján alkot véleményt, akiket jól ismer az adott nemzetből (bár ez még így is felszínes).

Kicsit önteltebbek, de szerintem bizonyos esetekben jogos. Például amikor az ukrán segédmunkás kezd el mindenféle hülyeséget összehordani az angol politikáról, úgy, hogy angolul is alig tud, azt én is csak lenézéssel tudom díjazni. (Igaz, ezt akkor is így éreztem, amikor Magyarországon láttam ugyanezt.) Igazán egoista emberek pedig mindenhol vannak, nem lehet rajtuk keresztül általánosítani.

Véletlenül se azt mondom, hogy a fentieket nem tapasztaltam Magyarországon, mert de. Minden jó, amit itt tapasztalok ott van Magyarországon is, csak az arányok eltérőek.

25/L

Szerintem önmagában véve nem nagyobb az egójuk. viszont az teljesen alap, hogy többnek érzik magukat, mint amennyire bennünket vagy más keletibb országbelieket tartanak. Lehet, hogy nem ezt mondják hivatalosan, de ez nyilatkozik meg nagyon sokmindenből, pl. egy keleti ember, ha mondjuk nem orvos/mérnök, akkor diplomával, nyelvtudással is csak takarító lesz belőle sok nyugati országban. Nem mondom, hogy mindenhol, mert én csak két országban éltem, de mindkettőben ez volt nem csak a saját tapasztalatom, hanem többi külföldi értelmiségi ismerőseim tapasztalata is.

Lenézés van bőven, nem fejtem ki.

De ez nem azt jelenti, hogy az egójuk nagyobb személyenként, csak önmagukat, mint "nyugati fajt", többre tartják, mint másokat. Nyilván ez az attitűd volt a gyarmatosítások mögött is, szóval nem újkeletű dolog.