A legjobb barátnőm nem hívott el a szülinapi bulijára. Jogosan esik rosszul?

Nem inkább az volt, hogy az új barátai szerveztek neki bulit és ők nem hívtak? Nekem is volt már ilyen, attól nem lettünk kevésbé barátok, hogy a munkatársai szerveztek neki valamit.

Az ő szülinapja nem rólad szól. Ha más társasággal volt, akik neked nem barátaid, akkor mi ék hívott volna, főleg ha nem is ő szervezte?

Inkább mondd meg neki, hogy láttad, hogy ünnepeltek már, de te is szeretnéd felköszönteni és menjetek el valahova.

Ne feltételezd a legrosszabbat a legjobb barátodról kérdés nélkül... Szerintem.

"Mikor a barátnőmnek írtam, hogy boldog szülinapot annyit válaszolt, hogy köszi neked is, pedig nekem féléve volt a szülinapom"

Ez hol legjobb barátság, ne haragudjál meg?

Egyébként nekem is van egy hasonló sztorim:

legjobb barátnőm (mostmár inkább nem is keresem), nyár elején utazott el külföldre az apjához, és mivel a 18. szülinapja is nyáron van, gondoltam közösen a barátai meglephetnénk őt egy mini-búcsú-bulival (nekem sokszor panaszkodott, hogy neki sose volt igazi szülinapi bulija, meg barátoktól ajándék, mivel sose volt itthon a szülinapján, innen gondoltam, hogy jól esne neki). Végül a buli elmaradt, és mikor a barátnőm megtudta, hogy szerveztem volna ezt neki, semmi jelét nem mutatta, hogy örül a dolognak, olyan semleges volt. De végül mégis volt egy búcsú-buli féleség, amit az egyik másik barinője szervezett a saját lakásában, így oda csak azok mentek, akik benne voltak abban a társaságban... Nem hibáztattam a barátnőmet, de rájöttem, hogy ő már másokhoz tartozik, másokkal szívesebben tölti az időt, így elengedtem. Egész nyáron nem is kerestem (ő se), mikor hazajött és írt, akkor se nagyon foglalkoztam vele. Jobb így. Azóta lettek olyan barátaim, akikkel kölcsönösen fontosak és elsődlegesek vagyunk egymásnak.

Kérdésre a válasz: rosszul eshet, de ebből csak a tanulságot érdemes leszűrni, és nem sértődöttet játszani, hanem elengedni, akit el kell...

Sajnos ez tényleg nem nevezhető legjobb barátságnak, sőt a leírtak alapján (#3 komment) még barátságnak sem nagyon. Fájó dolog elveszteni egy gyerekkori barátot, szóval jogosan esett rosszul.

Viszont én ilyenek után már nem keresném a társaságát és ha mégis összefutunk, vagy valami hasonló, tartanám a pár lépés távot.