Kinek mit jelent az hogy barátság?

Mi a barátság?

Jó kérdés, ugyanis nemrégiben döbbentem rá, hogy nekem egész mást jelent, mint azoknak, akiket "barátomnak" hittem.

Lehet, túl sokat képzelek bele, mondjuk hajlamos vagyok agyalni dolgokon.

Nos, hogy a kérdésre is válaszoljak, azt az embert tekintem barátnak, akit bármikor kereshetek, ha valami miatt magam alatt vagyok. (nyilván nem az éjszaka közepén, de mondjuk egy "beszélhetünk, rosszul vagyok" messenger üzenetre azért 24 órán belül reagál...)

Nem felejti el a szülinapomat, névnapomat, nem kell ajándék, de egy üzenet azért jólesik.

Érdeklődik irántam rendszeresen, azért legalább havonta 1-szer. A csatorna tökmindegy, de egy kiadósat szuper lenne beszélgetni.

Ha nagy dolog történik az életében, ha nem is elsőként, de ne utolsóként tudjam meg. (mint ahogy a "barátnőm" szülését is kolléganőtől kellett megtudnom másnap... :( )

Ha félévente egyszer megbeszélünk egy találkozót, hetekkel előtte, ne mondja le. :( Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy ha én képes vagyok úgy szervezni az életem, hogy az az időpont szent és sérthetetlen, nem fogom lemondani ilyen-olyan indokokkal. (elfelejtettem, hogy aznapra mást is terveztem, mondta a másik)

De a legfontosabb, érezzem, hogy fontos vagyok, hogy érdekli a dolgaim.

Természetesen ezt fordítva is nyújtom (nyújtanám, ha lenne kinek), sőt, többet is, lehet ez a baj...

Kicsit átérzem #4 helyzetét, nekem is mást jelentett, mint pár emberkének :c

De a válasz: egy barát olyan, akire lehet számítani, mindig meghallgat és segít, tanácsokat ad és megértő. Továbbá fontos, hogy legyen őszinte és ne hazudjon, ha valami fontos dolog történik az életében gondoljon rám és ő mondja el, ne mástól kelljen megtudnom. Nekem egy barátságban az is nagyon fontos, hogy ténylegesen lehessen vele beszélni, figyeljen rám, ne a telefonját nyomkodja.. Tudjon témát fenntartani, legyen érdeklődő és ne csak akkor írjon, amikor neki kell valami, legyen jó hallgatóság.

Nekem mindig többet,mint a barátaimnak...

Sajnos mindig abba a hibába esem hogy túlságosan függök egy egy baráttól, akik tudom hogy szeretnek de fele annyira se ragaszkodnak hozzám mint én hozzájuk

A barátság egy atavisztikus érzelem. Az őskorból maradt ránk, amikor a férfiak több tonnás mamutra vadásztak, ellenséges hordákkal kardfogú tigrisekkel hadakoztak. Nekik nagyon nem volt mindegy, hogy mellettük lesben álló torzonborz alak megvédi a seggüket, ha bajba kerülnek, vagy csak a saját irháját menti. Tehát az egymásra utaltság hívta életre.

A mi korosztályunk (+60) még ismeri ezt az akár némely párkapcsolatot is felülíró, egymásért tűzbe menő érzelmet, de a mai fiatalság körében legfeljebb a tűzoltók, vagy kommandósok között fejlődik ki.

Nekem van még három gyermekkori barátom. Messze sodort minket egymástól az élet, mindegyikünknek családja van, de ha valamelyikünk komolyabb bajba kerül, csapot-papot hátrahagyva sietünk a segítségére.