Mi baja lehet a barátomnak?

Először is köszönöm annak aki elolvassa illetve segítséget nyújt kérdésem kapcsán.

Egy barátomról lenne szó , aki szerintem mentálisan kezd egyre csak leépülni, de lehet hogy ez csak az én véleményem nem tudom. Én 18 éves vagyok, a barátom pedig 21, körülbelül 10 éve ismerjük egymást, és egy elég szoros kötelék van köztünk. Tudni kell róla hogy egy nagyon rendes emberről van szó, bár a körülményeit tekintve ez elég meglepő . Szülei nem nagyon foglalkoznak vele, mondhatni teljesen lesz@rják.

Lényegre térek: kb 14-15 éves korában kezdődött körülbelül ez a változás. Először az tünt fel hogy a barátait sorra ignorálja, kizárja őket az életéből. Ha köszöntek neki akkor nem köszönt vissza, illetve volt hogy ő ment oda hozzájuk , miután lepattintotta őket...

Középiskolában egy suliba jártunk, így a kapcsolatunk nem igazán szakadt meg. Sokszor mondta hogy szeret, barátilag nyilván. Középsuliba mégjobban megváltozott, viselkedésben és mindenben. Először csak úgy random elkezdett röhögni órán stb de mondta hogy pl viccen nevet vagy ilyesmi. Elég sokat bántották, megalázták szavakkal , de ő csak tűrte . Mindig mondtam neki hogy ne foglalkozzon velük , nem ér annyit.

Aztán egyszercsak elszakadt nála a cérna és nem túlzok de majdnem megfojtotta az egyik gyereket, a gond itt csak az volt (szerintem) hogy rezzenéstelen arccal történt az egész. Fegyelmi tárgyalása volt , de mondtam mindenkinek hogy piszkálták, kiálltam mellette. A barátai megint csak fogyni kezdtek, és olyanokat zárt ki az életéből akik szerinte csak kihasználják...

Jelenbe nézve egy kicsit, biztos vagyok benne hogy valami nem stimmel vele, volt körülbelül 300 ismerőse közösségi oldalon , "ma" pedig csak én , meg a szülei ... Tudom hogy ez nem mérvadó , nyílvánvaló, de szerintem elgondolkodtató. Szüleinek mondtam az észrevételem, akik elmondták hogy gyakran halják hogy magában beszél, de úgy mint ha másnak.mondaná de persze nincs ott senki, ők is aggódnak már érte.

Ami azt illeti én is... Multhéten pénteken mondtam neki hogy találkozzunk, beszélgessünk . Találkoztunk és nagyon jó kedve volt, majd POÉNBÓL mondtam neki hogy de hülye vagy , erre elkapta a nyakamat és elkezdett fojtogatni, nagyon fájt fizikailag is és lelkileg is ez az egész ... Úgy nézett rám mint aki mindjárt megöl , nagyon megijedtem tőle. De elengedte a nyakam, utána pedig átölelt és bocsánatot kért tőlem . Azt mondta hogy ha bántani akarom akkor mondjam meg és tünjek el . Így hát én eljöttem ...

Nagyon sírtam, és részben azért mert ő volt nekem a legjobb barátom, úgy érzem magam hogy sehogy ...

Valahogy én tudnék nektek segíteni , illetve mi baja lehet egy ilyen embernek ?

Egy csomó dolgot kihagytam , de lényegében ezek a mérvadók most ...