Hogyan nyomjam el magamban azt, hogy haragszom a barátnőmre amiért ő többre viszi?

Miért lenne igazságtalan??

Mindenki megdolgozik a pénzért, te tanultál (múlt idő!), most meg nem csinálsz semmit, csak a nagy elvárásaid... Tanulj még, fejleszd magad, kapaszkodj te is felfele a létrán!

Ő megdolgozott azért amije van, és neked ahhoz semmi közöd!

Semmi értelme másokhoz hasonlítanod magad és másokat magadhoz!

Mindenkinek meg van a története, nehezségekkel és örömökkel egyaránt.

Ne hasonlítsd magad másokhoz, csak saját magaddal foglalkozz és meglátod sokkal könnyebb lesz a szíved! :)

(Ajánlom Nemethi Erika-önismereti tréner videóit a Youtubeon)

25/N

Valahol érthető, amit érzel, hisz mindig azt mantrázzák, hogy sok tanulással lehet sokra vinni és sok pénzt keresni, és van is ebben valami.

Attól, hogy tanultál egy csomót (gondolom diploma) még nem áll meg az élet, folyamatosan tanulnod és képezned kell magad, keress esetleg új állást, ha máshol többet ígérnek, legyél ambiciózus a munkahelyen stb.! Ez nem úgy megy, hogy megszereztem a diplomát, aztán örökre vége a tanulásban, és már boldogan élek amíg meg nem halok!

“Nincsen semmim, nem is fogok sokat keresni, nem lesznek hiperszuper munkáim, nem fogom beutazni a világot stb., stb.”

Miért nem? Ezek a dolgok már rajtad múlnak.

“Persze, más szakmák is vannak, más munkakörök is vannak stb., stb., de itt már meg is bukik hogy tanulás=siker és erről beszélek.”

Hát, nézd, az, hogy tanulás=siker az egy féligazság.

Hasznos és keresett dolog tanulása = siker

Gondolkodtam nemrég, hogy megtanulok görögül, baromi nehéz és hosszan tartó tanulás, de ettől nem lennék sikeresen és nem keresnék lényegesen többet. Ahogy akkor sem, ha megtanulnám fejből József Attila összes versét, pedig hidd el, az sem lenne könnyű!

Ha te olyan dolgot tanulsz, amivel utána nem tudsz kellő mennyiségű pénzt keresni, akkor hülyeséget tanultál, és ez a te hibád, nem másé!

Lehet kicsit elbeszélünk egymás mellett.

1.) Teljesen egyetértek veled abban, hogy a "mindenből ötösnek lenni" stratégia hülyeség! Aki mindenhez ért, az valójában nem ért semmihez, szokták mondani, és van benne igazság! Az lenne azt ideális, ha a gyerek minél hamarabb felismerné, hogy mi érdekli és mihez van tehetsége (jó esetben ez a két dolog egybevág), és akkor igyekezzen arra fókuszálni! Ha jó vagyok matek/fizikából, és érdekelne egy mérnöki szakma, akkor érdemes arra fókuszálni, és a többit kevésbé komolyan venni! Ha jó vagyok biosz/kémiából, és érdekelne a biológia/vegyi dolgok/egészségügy/orvostudomány, akkor érdemes arra fókuszálni! Ha inkább a humán dolgok érdekelnek, akkor pedig arra, ha pedig a nyelvek, akkor pedig arra! Persze van néhány tárgy (tipikusan a nyelvek, pláne az angol), amire mindenképp érdemes odafigyelni, szinte nincs olyan terület, ahol ne jelentene sokat egy közép/felsőfokú angol nyelvtudás, plusz úgy is kell a diplomához a nyelvvizsga!

Szóval a tanulás valóban siker, de csak akkor, ha tervezett, célirányos és fókuszált!

2.) Nézd, te hoztál egy döntést, az egészségtudományt választottad! Gondolom azért, mert ez érdekelt, úgy érezted, hogy ez egy hasznos és fontos terület, segíthetsz az embereknek stb.! Ez egy teljesen korrekt döntés, neked ezek voltak fontosak, eszerint választottál! Valamint gondolom azt is tudtad, hogy Magyarországon ehhez nem jár túl nagy anyagi elismertség!

Persze, kimehetsz valamelyik skandináv országba (vagy Dániába), ahol anyagi megbecsülés is járna, és akkor végül is, igaz lenne a mondás, hogy tanulás=siker! De ez is ugyanúgy a te döntésed!

Szerintem tudtad ezeket mind, amikor ezt a szakot választottad, ezért is nem tartom helyénvalónak, hogy utólag méltatlankodsz, hogy keveset keresel, és EGYES (gondolom nem mindegyik) kevésbé tanult volt osztálytársad jobban él, mint te! Te viszont társadalmilag fontosabb munkát végzel!

Én például az informatikát választottam, elsősorban azért, mert szeretem csinálni és jól is megy, másodsorban csak azért, mert jól fizet! Viszont a társadalmi hasznossága közelít a nullához, én például a 568. alkalmazást csinálom egy bankban, egyáltalán nincs akkora társadalmi hasznosságom és nem tudok annyira segíteni az embereken, mint egy orvos vagy nővér! Én ezeket tudtam, és ezek elfogadásával választottam ezt a szakmát, és nem kezdek el most utólag reklamálni, hogy "ez az egész munka tök értelmetlen, és senki észre sem venné, ha holnaptól nem lennék.".

Lényeg a lényeg, szerintem sokkal több dologért vagy felelős, mint ahogy érzed!