Mennyire tartjátok fontosnak a tartalmas beszélgetéseket ahhoz, hogy a mindennapi teendőinkben lendületet adjanak?

Én azt vettem észre hogy gyakran beszélgetés közben állnak össze bennem a gondolatok, akkpr látok meg összefüggéseket, olyanokat amiket nem fogalmaztam meg konkrétan magamnak.

Vannak akik arról számolnak be, hogy ők mondatokbam gondolkodnak, mintegy monológ megy a fejükben. Én nem vagyok ilyen, nincs monológ a fejemben, inkább benyomások,képek, sejtések vagy nem tudom hogy fogalmazzam meg. Talán ezért is akkor konkretizálódnak a dolgok bennem amikor kimondom/leírom őket. Szerencsére két ember is van, akikkel rendszeresen tudok beszélgetni, illetve ide is szoktam írogatni. A fecsegést én se szeretem, unom. És ha mások fecsegnek a jelenlétemben, pl munkahelyen, az meg nagyon idegesít,mondjuk olyanokról, hogy melyik sampon a legjobb, stb. A vicces beszélgetéseket viszont szeretem, tehát nem kell, hogy minden filozofikus mélységekben menjen :D