Hogyan lehetne ezt normálisan megbeszélni?

Röviden a sztori:

Volt/van egy lány barátom, nevezzük Dórának,akivel egy rövid időre közelebb kerültünk egymáshoz. Végül nem lett belőle semmi. Folytattuk a barátságot, de már nem volt olyan mint régen.

Még régebbről ismertem egy lányt, legyen Iza, akire nagyon féltékeny volt, pedig semmi oka nem volt rá. Amikor véletlenül összefutunk beszélgetünk kicsit, ezen kivül nem irogatunk egymásnak, vagy hasonlók, csak közös a baráti kör.

Dóra kérdezte, hogy nem e megyek velük bulizni. A válaszom nem volt, mivel más programom volt. Közben úgy alakult, hogy mégis ráérek, irtam is neki, hogy megyek.

A csavar a dologban ott kezdődik, hogy megtudtam, hogy Iza is jön a bulira, felajánlottam, hogy elviszem kocsival, mivel egy utcában lakunk.

Dórával és a többiekkel úgy egyeztünk meg, hogy a hely előtt találkozunk, azonban elfelejtettem mondani,hogy nem egyedül megyek.

A probléma akkor kezdődött amikor Dóra meglátta ,hogy kettesben, jókedvűen, kacagva megérkeztünk.Mivel együtt mentünk, igy együtt is buliztunk egész este. Nem szólt hozzám és látszott rajta, hogy ez nem tetszik neki. Másnap kérdeztem, hogy mi volt ez az egész, azt mondta, hogy mindvégig tudta, hogy bejön nekem a csaj és őt csak hülyitettem és megd*gni akartam(ő akarta, hogy maradjunk inkább csak barátok).

Tudom, hogy ez a féltékenykedés azért van, mert érez irántam még mindig valamit, de ezzel és az ehez hasonló viselkedésével nálam teljesen elvágta magát. Hogy lehet (ha lehet) megbeszélni, hogy fogadja el ,hogy nem csak róla szól minden és a tetteinek következményei vannak?

Remélem valamennyire érthető a helyzet, annak ellenére, hogy mexikói szappanoperát lehetne belőle rendezni

22F