Mit tegyek ha kényszeresen segíteni akarok?

Van egy barátom akinek nagyon sokat segítek. Segítek megoldani a problémáit, próbálom boldoggá tenni. Nos önmagában ez nem lenne probléma, erre (is) valók a barátok, nem igaz?

De néha úgy érzem, hogy túlzásba viszem az egészet. Konkrétan bármit megtennék érte. A környezetemben lévő emberek közül mondták is páran, hogy ha így folytatom akkor tönkremegyek.

Azt a szituációt képzeljétek el amikor van valaki aki nagyon aktív és boldog és energikus és mindent megtesz azért, hogy a kevésbé aktív, szomorú és emellett nem túl udvarias barátját felvidítsa.

Soha nem éreztem úgy hogy ez nekem teher lenne, nem zavart, hogy bunkó velem néha,(szívesen megtettem volna érte szó nélkül bármit.)

Egészen 2 nappal ezelőttig amikor "kicsit" felidegesített a nemtörődömsége és a viselkedése és kisebb idegösszeomlással tértem haza.

Azóta kedvetlen vagyok, nem tudok mit kezdeni magammal, ideges vagyok és nagyon nagyon kimerült.

Sajnos az még megmaradt ezek után is, hogy kényszeresen segíteni akarok neki.

Mit lehet tenni? Ezt meg tudom oldani egyedül vagy menjek pszichológushoz?