Lehetséges-e, hogy mint elvált, rég kiábrándult nő baráti kapcsolatot kialakítson egy homoszexuális férfival, aki nem szeretné másságát felvállalni, hasonlóan érez, azaz egy hozzám hasonló nőt keres, aki megérti, akire számíthat?

Tehát, egy olyan barátság, ahol mindenki éli a saját életét, de ha szüksége van a másikra, csak, hogy egy jót beszélgessenek, vagy elmenjenek együtt rendezvényekre, stb., akkor minden esetben számíthatnak egymásra, de nem várnak el egymástól semmi mást. Nagyon bízom benne, hogy nem mindenki nevet rajtam és lesznek olyanok, akik megértenek engem, sőt talán lesz valaki, akinek pont egy ilyen társra lenne szüksége. Köszönöm szépen!