Impulzus PSU meghajt egy autós erősítőt?

Teljesen félreértelmezed a dolgokat. Eleve a PC-táp is ugyanolyan elven működik, vagyis impulzusokkal (PWM PSU mindkettő).

A PC-táp pedig valószínűleg azért kapcsol le, mert az 5 V-os ágat nem terhelted le semmivel, ezért a 12 V terhelésének hatására a PWM rádolgozik (hogy kompenzálja a terhelést), de ettől az 5 V kicsit feljebb szalad, amit rögtön érzékel a védelem, így nem működik normálisan és nem tudsz kivenni 30 A áramot sem a 12 V-ról, nemhogy 40-et.

Meg amit elképzeltél ezzel kapcsolatban, annak semmi értelme.

Veszel egy másik tápegységet (ami egy LED-tápegység), annak persze nem lesz ilyen gondja, mert csak 12 V-os ága van és szimpla túláramvédelme. Sőt, még egy trimmer is van rajta, amivel 12 V fölé emelheted a feszültséget.

A PC-táp fix 12 V-ra van tervezve, ami csak akkor áll be pontosan, ha az 5 V-os ágon is van valami műterhelés, legalább HDD vagy ellenállás, DVD-meghajtó, ilyesmi.

A 16 V-ot is félreértik egyesek, úgy látom, de ezt épp tegnap már kifejtettem bővebben:

https://www.gyakorikerdesek.hu/elektronikus-eszkozok__szorak..

"Ezeket az erőlködőket 16 Voltos feszültségre méretezik"

Az csak a határérték. Minden autórádiót stb. úgy terveznek, hogy a jármű feszültségszabályzójának meghibásodása esetén 16 V-ot legalább elbírjon, a gyakorlatban még többet is. Beleértve a jármű gyári elektronikáit is.

A specifikált üzemi feszültség jellemzően 14,4 V, hiszen ennyi az akku standard végfeszültsége 25 °C-on, ami még nem jár az elektrolit vízbontásával.

Most az mellékes, hogy hidegben néhány tizeddel többet is elbír, melegben kevesebbet, ugyanakkor a kalciumadalék javítja ezt a tűrőképességet is, csak ezért nem gond, ha még nyári melegben is 14,4 V-ig van töltve. És még nem beszéltem a korszerűbb hőfokfüggő és egyéb szabályzási trükkökről (ha valaki netán le akarna trollkodni), igen, van fogalmam arról is.

Ebből következően ez nem "probléma", hiszen normális esetben 16 V soha nem is lehet egy autóban. A teljesítményadatokat eleve 14,4 V-ra szokás megadni és azt tartós üzemben is el kell viselnie.

Ha 16 V-on terhelnék max. kihajtással, tartósan, attól még az üzemi hőfoknál is jobban megizzadna, nem is bírná sokáig elvileg.

Az erősítőben lévő DC-konverternek, ami a 12 V-ot feltolja stabilizált 60 meg 100 V-ra (típusfüggő) bemeneti áramkorlátja van, amivel önmagát védi. Tehát, amit legfeljebb képes felvenni, túlterhelődés nélkül, annak valahol van egy határa.

Mivel nagyobb bemeneti feszültség esetén kisebb áramot kell felrántani ugyanannyi teljesítményhez, a nagyobb betáp előnyösebb.

Valamennyi kondenzátor bizonyára nem ártana, hogy amikor az erősítő megrántja az áramot, azt ki tudná egyenlíteni, pufferelmi, viszont egy komolyabb puffer a bekapcsolás pillanatában rövidzárként viselkedik, míg fel nem töltődik a kívánt feszültségre.

PC-táp a zárlattól leáll általában és csak áramtalanítással indítható újra, a védelem kialakítása miatt.

Más tápegységek egy zárlat megszűnése után automatikusan élednek, sőt áramkorlátozott módban (áramgenerátorként) egy ilyen puffert is jobb eséllyel képes lehet feltölteni.

De ilyen kombinációval én nem foglalkoztam, vagyis ez csak elmélet.