LG vagy SAMSUNG Led tv-t vegyek?

"most vettem egy aktív 3D szemüveges TV-t (természetesen Samsung) de az aktív szemüveg az elemes, sztem inkább passzív! :)"

Megpróbálom értelmezni, mert elsőre nem értem de harmadikra sem egyértelmű amit mondani akarsz ezzel.

Tehát vettél egy Samsung tv-t. Eddig ok.

A Samsungnak aktív rendszerű a 3D megjelenítése. Így van.

"de az aktív szemüveg az elemes, sztem inkább passzív!"

Ami elemes az aktív. Ami a Samsunghoz való az aktív.

Mit értesz az "inkább passzív" alatt? Ez valahogy úgy érzem nem passzol ide.

Az LG 400 Hz-es tévé prototípusában (ami valójában 200 Hz-es tévé BFI-vel kombinálva), a Sharp és a Samsung 100 Hz-es LED-es tévéiben használja. A háttérvilágítás nem egyszerre, hanem egy meghatározott minta alapján változik – lásd az ötödik ábrát a Sharp LC-52XS1E tesztünkben –, részben ennek is köszönhető, hogy a fekete képkockák beillesztése ellenére nincs érzékelhető vibrálás.

Mindenképp a Samsung amit javasolnék,pont ugyan olyat vettek a szüleim és az egyik nagyon jó barátom,amilyet linkeltél kiváló képminőség filmek és konzols téren egyaránt.

Nekem is Samsungom van igaz más típus már 2 éve,és nagyon meg vagyok vele elégedve.

Nem fogsz rosszul járni vele.

Az, hogy hány Hz-es egy tv, azt első sorban az határozza meg, hogy a sugárzott adat folyam mit tud kiszolgálni.

Ez a frekvencia alap esetben 50 Hz.

Ennél magasabb frissítési illetve villogási frekvenciát is el lehet érni többféle módszerrel. Nem véletlenül említem a kettőt külön. (A végén azt is leírom miért volt jó ez a régi film technikánál, a 16-24 képkocka/szekundumnál, habár a ma használatos alap frekvencia érték fölött már úgysem látjuk, viszont jól hangzik és pénz bevételt jelent a gyárnak.)

Egyik, hogy kétszer frissítjük a képernyő tartalmat a rendelkezésre álló eltárolt képi információval.

LCD-nél egyelőre tudomásom szerint legfeljebb kétszer tudják frissíteni az eszköz sebesség korlátja miatt, ami 100Hz tényleges frissítést jelent. Ennél többszörihez lassú a jelenlegi LCD sebessége.

Viszont erre is van megoldás.

Mivel a 100 Hz-es tv-knél is ugyanaz a kép kerül a képernyőre ismét, ezért azzal is növelhetjük a képernyő villogási sebességét, hogy a megvilágító ledeket villogtatjuk még kétszer minden frissítés után.

Ez nem új dolog, sőt nagyon is régi technika.

A régi filmes vetítőkben ahol film szalagon volt a kép amit kivetítettek 16-24 képkocka sebességgel másodpercenként, ott egy alkatrész minden film kocka továbbítása alatt kétszer is eltakarta a fény útját. Egyszer a film továbbítás közben és mégegyszer utána is megszakította a fény útját, hogy a villogás érzetét csökkentse. Így a másodpercenkénti kép váltásnak duplája lett a villogási frekvencia, és azt már nem észlelték villogásként.

Most ugyanezen az elven alapul a 400 és több száz Hertzes megjelenítés. Többször kapcsolják ki és be a fényt a tényleges kép frissítések között egy valóságos kép kocka megjelenítése alatt.

Ezt nevezik most "Black Frame Insertion = BFI" (fekete képkocka beillesztés)-nek, mert ugyanaz történik de már korszerű elektronikai eszközökkel megvalósítva.

Szóval ez ősrégi a dolog a mozgókép megjelenítés technikában.

Akkor szükség volt rá mert a 16-24 képkocka még villogott.

A mai 50 Hz ill. 100 Hz-es megjelenítésnél már inkább gazdasági értéke van, mert többet lehet kérni azért amire egy magasabb szám jellemző, még ha sok értelme nincs is.

"(ami valójában 200 Hz-es tévé BFI-vel kombinálva)"

Vagy 50 Hz-es, képkockánként négyszer megszakítva, vagy 100 Hz-es kétszer megszakítva. Ez a technika egy hatalmas társasjáték. Sokszor csak azért csinálnak valamit, hogy pénzt hozzon és el lehessen hitetni, hogy jobb.

Amit látunk azt tudjuk ellenőrizni.

Amit nem látunk azzal megetethetnek a pénzünkért,

mert elhisszük ha elég határozottan állítják, végülis technikailag ott van valami, de hogy az jobb lenne..

Anyagilag nekik jobb. Ilyen a világ.

Még annyi haszna van az azonos kép tartalom villogtatásának, 50-100 Hz felett (amire azt írják, hogy hányszáz Hz-es de mégsem változik tőle a kép tartalom), hogy amikor a képernyő egyik széle felől a másik felé pillantunk (gyorsan "suhan" a szemünk a képernyőn), akkor a képet, ilyen mozgás közben élesebbnek látjuk.

Ez ahhoz hasonló, mint amikor egy diszkóban villog egy stroboszkóp és a gyors mozgás ellenére minden kis mozdulat szinte szoborként állni látszik. Szinte "bele fagy" a levegőbe.

Igaz, ilyenkor a szemünk mozog a képernyő felett, de azt is kompenzálja bizonyos mértékben. Ha meg nyugodtan nézzük a képernyőt, akkor észre sem vesszük semmiből a magasabb frekvenciát.

Amikor a megjelenítőn a valós frissítés már eléri az 50 hz-et, nagyjából attól kezdve már csak a gyors szem mozgás esetén élesíti a képet a láthatónál jóval gyorsabb (rövidebb) stoboszkóp hatás.

Végül is nem lehet pontos értéket meghatározni, de ekkora frekvenciáknak mint 400-600 Hz, már nincs (akkora) jelentősége, mint amekkora hasznot hoz a cégeknek a megvalósítása, amit keresnek rajtunk ezen a néven, hogy "többszáz Hz-es tv" a cégek.

na melyiket vetted? én most fogok egy samsung f7000-et

[link]

majd ha megvettem mondok véleményt is róla

Az F7000-es tényleg sokat tudó okosságokat rejteget.

Az ára egy 55"-os (140cm-es) képernyőhöz van méretezve.

Viszont ahogy látom, ez csak 40"-os méretű.

éppen nemrég láttam egy 2013-as modellt, ami hasonló árban van és 140 cm képátlójú és gyönyörű. Ez az UE55F6400

Ennek az ára hol több kicsivel, hol meg kevesebb.

[link]