A 90-es években Magyarországon egy kazettás, Sony walkmanhoz egy minimálbért kereső ember könnyen hozzá tudott jutni, vagy ahhoz a fizetéshez az a készülék drága mulattság volt?

#11: Azt azért tegyük hozzá, hogy:

- egy rendszerváltás (pontosabban gengszterváltás) után voltunk

- az átlagbér kissé magasabb volt (13446 Ft volt 1990-ben - [link] - aki Sony Walkman-t vett, az feltehetőleg átlagbér felett keresett)

- kissé más volt a médiafogyasztás (a lineáris médiaszolgáltatások - rádió, TV - jobban nézettebbek/hallgatottabbak voltak, a mobil médiahallgatás nem annyira létezett, inkább a hordozható magnetofonok/táskarádiók voltak elterjedtek, a médiatartalmak nem terjedtek ilyen gyorsan, mint manapság)

- a magyar híradástechnika termékei (BRG, Orion, Videoton,....) még elérhetőek voltak

- a kalózmásolatok elterjedtek voltak

Nekem a 2000es évek elején lett véve discman (tudom, az nem walkman), az árára nem emlékszem, de még a mai napig működik. Szóval lehet, hogy a fizetéshez képest drágák voltak ezek a dolgok, de iszonyat tartósak, szóval ár-érték arányban igenis olcsók.

Mert akkor lehet, belekerült 4-5ezerbe egy ilyen holmi, de 10+ évig bírták. A telefonok, tévék, stb, most több havi fizetésre is rúgnak akár, és bírják max 5 évig. A tévé talán tovább, de a telefon jó ha a 4évet kibírja. Pont nyáron kellett lecserélnem a 3 éves telefonomat, mert tönkrement. És nem dobálom, nem használom agyon, sms, messenger, telefonálás kb. És így sem bírta 3 évnél tovább, árban meg olyan 2-300ezerbe fájt.