A kazettás magnóknál annak idején miért nem terjedt el a negyedsáv monóban történő felvételkészítés?

Értelmetlen kitalációkat nem nagyon szoktak szabványosítani.

Félsáv monóval kezdődött a technika, ami a sztereó igényével tovább feleződött.

Ha te az egyik negyedsávra külön akarsz rögzíteni, a törlőfejet is negyedsávosra kellett volna készíteni, továbbá vállalni a sávok közötti áthallást és a csökkentett szélesség miatti minőségromlást a jel/zaj viszony és torzítás tekintetében.

Ez úgy nagyjából a komplett hülyeséggel egyenlő.

"Többe került volna kifejleszteni"

Alapból tud ilyet, hiszen felvétel készíthető két független monó jelforrásról is.

Az áthallás a két csatorna között probléma lenne, ami sztereó jelnél nem vehető észre.

A törlőfej miatt igényelne némi átalakítást ha a két monó csatornát nem egyszerre akarnád rögzíteni.

Szerintem nem nagyon volt ilyesmire igény.

Olyan lenne mint a TV-t fekete-fehérben nézni.

A TV tud ilyet, le kell venni a színtelítettséget nullára.

"Alapból tud ilyet, hiszen felvétel készíthető két független monó jelforrásról is."

Persze, persze, nyilván. (Én írtam az első választ.) Pontosítok: arra gondoltam, hogy a készülékekbe plusz funcióként beépíteni a lehetőséget, hogy a felhasználó ezt ki tudja használni, nem lett volna gazdaságos szerintem. Illetve valóban, a törlőfej lett volna a szűk keresztmetszet.

3,81 mm szalagszélesség, eleve "4 sáv", gyanítom, hogy a törlőfej ilyetén cizellálása ugyan nem megvalósíthatatlan, de drága mulatság lenne.

Ha kimondottan a műsoridővel akarunk takarékoskodni, azaz minél többet felvenni egy kazettára, akkor már életképesebb az, amit a mikrokazettás magnóknál alkalmaztak, hogy lefelezték a szalagtovábbítási sebességet, (kapcsolóval elérhető funkció) így a felvételi idő duplájára nőtt. Természetesen ennek is van kompromisszum igénye. A minőség. Egy levelet lediktálni, sima szövegesen, arra teljesen jó, de egy igényesebb zenemű esetén már nem lenne megfelelő.