Ugyanazon rádiócsatorna (konrétan Kossuth és Dankó) középhullámú adásában miért tűnik úgy, mintha a magasabb frekvenciák gyengébbek lennének, mint FM-en?

Eleve a középhullám rosszabb minőségű mint az FM. Kisebb az ún. sávszélessége. Az meg, hogy melyiket hallod hangosabbnak az függ a vevőkészüléktől is. Meg ha jól emlékszem (bár én az átépítés előtti állapotról tanultam csak) Solton (Kossuth 540kHz) kis mértékben változtatták a moduláció mélységet, hogy gazdaságosabb legyen az adó működtetése.

Az, hogy "gyengébb" egy adó azon mit értesz? Magyarországon a legnagyobb adóteljesítménye középhullámon Soltnak van (540kHz, Kossuth rádió) talán most is (bár meg kéne nézni, hogy az átépítés után mennyi lett) de régen 2x1MW volt az adó teljesítmény. Sehol máshol nincs ekkora. Gyakorlatilag az egész országban nagyon jó lefedettséged ad, de mi még az olaszországi Velencében is elfogadható minőségben tudtuk fogni.

#1: A felújításról némi információ:

- [link]

- [link]

ugyanúgy 2 MW-os, csak 5 darab 400 kW-os teljesítményű végfok van kombinálva.

A sávszélességhez: a középhullámon - mint a #1-es hozzászóló írja - korlátos a sávszélesség, kb 10 kHz sávszélesség a maximum:

[link]

[link]

az URH FM műsorsávban (87,5-108,0 MHz) sokkal nagyobb a rendelkezésre álló sávszélesség:

[link]

viszont ebből csak 15 kHz az analóg mono hangsáv sávszélessége:

[link]

AM-vételnél a hangerőt befolyásolja a vételi jelszint is, azt pedig a távolság és teljesítmény is.

Ezért alkalmaznak a vevőben AGC áramkört, hogy stabilabb legyen a szint, de az erősebb adást lehet lejjebb szabályozni, a gyengébbet csak bizonyos szintig lehet erősíteni.

FM-vételnél a hangerőt nem befolyásolja a jelszint, legfeljebb zajosodik, ha kevés.

AGC itt is van, az RF erősítés szabályzására, illetve AFC a hangolás (oszcillátorfrekvencia) pontosítására, már amikor nem kvarc-alapon megy.

Ezt olvasd el:

[link]

Itt le van írva minden a kérdéseddel kapcsolatban.