Mitől robbantak fel a nyolcvanas években azok a legendás Color Star TV-k?

A robbanásszerű jelenség az volt, amit az előttem szóló írt, a képcsőre nagy nyomás nehezedik a légkör által, mert ki van belőle szívatva a levegő, azaz elég erős vákuum van benne. A képernyő felülete meg elég nagy, így elég nagy a ráható erő. Amikor az elektronika meghibásodása miatt, vagy a fent említett por miatt meggyulladt, az üveg egyenetlen nagy hőfokra hevülése ahhoz vezetett hogy megrepedt a nyomás alatt lévő üveg és hirtelen összeroskadt, ami robbanásszerű eseményként játszódott le. Repültek az üvegdarabok szanaszét.

Nem volt szempont az energia takarékosság annak idején, nem is tette lehetővé a technológia, elég nagy teljesítményfelvétele volt, így bizonyos részei magas hőmérsékleten üzemeltek folyamatosan, ez is vezetett a kigyulladáshoz.

Amit előttem írtak, plusz elkók hajlamosak eldurranni, ha nagyon határra tervezik.

Nekünk a újabb super infracolor volt az első86-ban, távirányítóval. A kép szép volt, de a vezérlés egy betegágy volt.

Lekapcsolgatott, aztán percekig ki-be-ki-be.

A gelkás szerelő már heti vendég volt nálunk.

Kb majdnem 1 év után felajánlották a cserét a következő modellre, infracolor 2000.

Ennek valami külföldi csöve volt, színvilág a tökély, és 2006 után még használtam az első albérletemben, majd elajándékoztuk rászorulónak, kidobni kár lett volna, még ha régi is.

A sokszorozó miatt is volt gyulladás. Ezen kívül a képcső néha visszaköpte a nagyfeszt a foglalatra, ami természetesen hőre lágyuló műanyag volt. Ott voltak az elkók, pont a képcső nyaka alatt. Aztán a megtákolt, nagyobb olvadóbiztik. A sorvégfok meg nem oldott le egy kis túlterheléstől, mint a tranzisztorosok. Egyszer élőben láttam konvergencia állítás közben a kigyulladást. Elkezdett füstölni a sokszorozó. Zárlatba került a kimenet a bemenettel és a kb 8 ezer volt váltó rámemt a képcsőre, aminek a grafitbevonata testen van és egy kapacitást alkot a képcső anódjával. Nos, egyenáramnál a kondenzátor nem vezet, de a váltónál igen. Ez leterhelte a sorvékfokot. Újabb tévéknél ez esetben azonnal letilt vagy leesik a feszültség a túlterheléstől. Na nem a color star, az köpi kifele a villanyt ilyenkor is. Vagy 10 másodpercig hagytam is had füstöljön, hogy élőben lássam mi történik meg mérni tudja gyorsan pár dolgot. Izzott a 6p45sz (sorvégcső) anódja, annyira leterhelte, de jött belőle szépen a villany. Aztán kikapcsoltam mielőtt baj lett volna. Na ez volt az egyik tipikus kigyulladási ok. Aztán ha égett már, akkor a hőtöl sérült a képcső is. Nos, ha a kontárok nem cserélték volna ki nagyobbra a biztosítékot a sorvégfok tápján, akkor kiolvadt volna. De pont az volt a dolog előjele, hogy egymás után váltak zárlatossá a diódák a sokszorozóban, úgy csökkent a kép élessége is és növekedett az áramfelvétel. A kontár ilyenkor inkább tett bele egy nagyobb olvadó biztosítékot, mint hogy megnézze az okot.

Aztán volt olyan is hogy a fent ismertetett módon tönkrement sokszorotót időben kicserélték, de nem volt ruszki, hanem ment bele a sziliciumos nyugatnémet. Na az úgy megemelte a fókuszt meg a nagyfeszt meg a sugáráramot hogy a túlterhelt alkatrészek nem bírták. Söt a képcső ilyenkor jellemzően visszaköpte a nagyfeszt a nyak foglalatra. Az is csinált furcsa dolgokat.

A color star eredetileg ts3207s oc néven teljesen más full elektroncsöves sorvégfokkal készült, amiben nem volt sokszorozó. Meglepő, de azok nem nagyon gyulladtak ki. Alapvetően volt egy viszonylag jó konstrukció (ballasztcsöves változat) amit a ruszkik meggondolatlanúl korszerűsítettek a sokszorozós változatra. Nállunk az utóbbiból volt több, de a szu tele volt a ballasztcsöves változattal.