Mi a plazma pl tv ben hogyan müködik?

A fizikában és a kémiában a plazma ionizált gázt jelent, illetve a negyedik halmazállapotot a szilárd, a folyékony és a gáznemű mellett. Az ionizált itt azt jelenti, hogy az anyagot alkotó atomokról egy vagy több elektron leszakad, és így a plazma ionok és szabad elektronok keveréke lesz. Mivel az elektronok már nem lesznek az atomokhoz kötve, hanem szabadon mozoghatnak a plazmában, a plazma elektromosan vezetővé válik és az elektromágneses mezőkkel kölcsönhatásba lép.

A halmazállapot e negyedik formáját először Sir William Crookes írta le 1879-ben, az elnevezés pedig Irving Langmuir nevéhez fűződik 1928-ban (a vérplazmára emlékeztette).

A látható világegyetem anyagának 99%-a ebben a halmazállapotban van. A plazmaállapot csak igen magas hőmérsékleten, tízezer kelvin körül kezd kialakulni, mert csak itt áll rendelkezésre az elektronok leszakításához szükséges energia.

Az egyre nagyobb számban megjelenő lapos képernyők egyik típusa aktív (önvilágító) plazma képernyő.

A plazma kijelző pixelének működése nagyon hasonló a gázkisülőlámpák működéséhez: megfelelő feszültségkülönbség hatására a gáztérben lévő töltéshordozók gyorsulnak, ütközéssel gerjesztett atomokat hoznak létre, vagy újabb atomokat ionizálnak. Az alapállapotba való visszatérés és rekombináció során fény keletkezik.

A fény színét a töltőgáz szabja meg (például neon esetén narancsvörös)

Egyetlen pixel működési elve az egyszínű, egyenáramú megjelenítés esetén.

Ilyen esetben a tölzőgáz látható fénye használható képmegjelenítésre.

A kiegészítő kisülés az egyenáramú plazmakijelzőnél a biztos, időkésés nélküli, gyújtást szolgálja, "sötét" állapotban is van a pixel egyik szélén kisülés, melynek fényét azonban eltakarják.

A színes plazma képernyő pixele három alapszínt tartalmaz (hasonlóan a "hagyományos képernyőkhöz").

Itt a töltőgáz az elektromos gerjesztés hatására az ultraibolya színképtartományban sugároz, és a fénycsőhöz hasonlóan ezt az UV sugárzást fénypor segítségével alakítják át látható fénnyé.

A három szubpixelt külön - külön kell címezni, s a kisülésük rendre vörösen, zölden, kéken világító fényport gerjeszt. Az ábrán látható rendszer AC panel, a két üveglemez távolsága 100 mm - 200 mm és külön átlátszó elektródapár hozza létre a kisülést, és vezérlő adat-elektróda vezérli annak intenzitását.Hogy mindezekből kép legyen azt az egyes képpontok (pixelek) vezérlése biztosítja.

A baloldali ábrán látható az alkalmazott mátrixvezérlés működési elve.

A képernyő összes pixelét sorban ki/bekapcsolják a vízszintes és függőleges sorokra juttatott vezérlő feszültséggel. Mindezt olyan gyorsan, hogy a szükséges képfrissítésnek megfelelő képek száma biztosított legyen.

A PDP-k hátránya, hogy nagy (150 V - 200 V) feszültség szükséges a vezérléshez, a pixelek közötti távolság (pitch) 0,3 mm - 0,4 mm, az elérhető kontraszt viszony a legtöbb megvalósított rendszernél csak kevéssel haladja meg a 100:1 értéket.

További hátrány, hogy az ilyen képernyők m2 ára jelenleg a hagyományos képernyőkének, vagy a (szintén lapos) LCD TFT képernyőkének sokszorosa.

A plazma TV előnyei

Ami a plazma TV mellett szólt elsősorban, az nem más, mint a rendkívül gyors képfrissítési idő, a nagy látószög és a magas kontraszt. Magyarul betyárosan szép képe volt a plazma tévéknek.

A plazma készülék a legkirályabb (volt) a fekete árnyalatok megjelenítésében, tehát a valósághoz közelítő képet adott. A plazma technológiájának köszönhetően a fekete szín (és a kontraszt) ezeknél a készülékeknél összehasonlíthatatlanul szebb és élethűbb volt, mint az többi tévénél.

A válaszidő azért lényeges, mert az minél gyorsabb, annál élesebb képet kapunk gyorsan mozgó képek esetén. A sokak által ismert – és nem szeretett – szellemképet (motion blur) is elfelejthetjük, ami a lassú megjelenítésből adódik.

Aztán itt van a látószög, ami a harmadik – szerintünk – lényeges szempont, ha mondjuk nagy a család, széles a kanapé, vagy egyszerűen csak nem szeretnénk szemből nézni a tévét. A plazma előnye ilyenkor az LCD tévével szemben az, hogy nézhetjük oldalról, de fura igényünk szerint még akár alulról, vagy felülről is plazmánkat. Persze ezt bármelyik tévével megtehetjük, de azt lehet mondani, hogy a plazmatévénél ugyan azt a képet, ugyan azt az élességet fogjuk tapasztalni mindenhonnan, mivel igen nagy a képpontok saját fényereje a készülékben.

Ami a plazma TV ellen szól

Nyilván hátrányai is voltak a plazmának, de az igazság mégis az, hogy akinek volt, az szerette. Előnyei sokszor nagyon is képesek ellensúlyozni a hátrányokat, és ezekkel a hátrányokkal nem igen szoktak foglalkozni, akik mellette döntöttek.

Amitől leginkább tartottunk, az bizony a beégés. Mármint abban az értelemben, hogy a képpontok – a foszfor bevonatnak köszönhetően – sajnos beéghetnek, mivel hosszú ideig ugyanazt a színt mutatják. Ám ennek megelőzése is ismert, mégpedig az, hogy az álló képeket nem nézegetjük túl hosszú ideig, hiszen így esélyt sem adunk a hiba előfordulásának. Erre egy példa, hogy párunk cuki fotóját ne hagyjuk a képernyőn egész éjszaka, bármennyire is édes, nézzük őt inkább élőben sokáig!A fényerő szintén elbizonytalanító tulajdonság lehet, ha plazmát szeretnénk. Ugyanis a plazma TV fényereje az évek során egyre jobban csökken, majd szinte teljesen fénytelenné válna a képernyő – persze ilyen sokáig senki sem használta a plazma tévéjét. Ugyanis a fényerő csökkenésével szürkéssé, színtelenné vált a kép és ekkor már az új tévét keressük és nem a megszürkült képű TV-t nézzük…

A gyengülő fényerő akkor szembetűnő, ha túl sok a fény, ahol mondjuk több a napfény a helyiségben tévézéskor. (Azért nem árt elgondolkodni, hogy ki néz tévét rendszeresen verőfényben.) Ennek orvoslására a redőnyt, vagy a sötétítőfüggönyt szoktuk javasolni, csodákra képes.

A másik ellenérv, amit emlegetni szoktak, az a készülék súlya. Nos, valóban nem a legkönnyebb és az igazság az, hogy nem is a legvékonyabb. Persze, ha nem mozgatjuk sokat, nem helyezgetjük át hetente másik helyre, akkor ez igazán nem a leglényegesebb szempont.

A végére hagytuk az árat. A plazma technológiához használt gázok, vegyi anyagok drágábbak, mint az LCD technológiánál használt anyagok. Emiatt a plazma kijelzők előállítása is drágább volt, nem véletlen, hogy a gyártók leálltak vele. A plazma TV fogyasztása is magasabb a modern LCD társainál, a villanyszámlákon szokott látszani a lecserélése…

Már a googleben sem keressük a plazma TV-t, 2009 májusa óta többet keressük a LED TV -t…

Tegyük hozzá, hogy az előző két válasz nem saját szellemi munkája a válaszolónak, hanem csak más szellemi termékét lopta el:

[link]

[link]

--------------------------------

A forrásokat mindig illik megjelölni, ezáltal mások szellemi munkáját megbecsülni.

Nem pedig úgy beállítani, mintha magunk írtuk volna.

Annál is inkább, mert a Google úgyis leleplezi a tolvaj munkát.