NYÁK-on lévő rézfólia sínek miért nem olvadnak meg terhelés alatt?

Inkább azt nézd meg, hány A-os olvadóbiztosítékkal van ellátva az erősítő!

Egyébként a rézfólián a nagyáramú részek szélesebbre vannak tervezve és ónnal is befuttatva általában, ami "erősíti".

Továbbá ezek rövidebb szakaszok, amin azért nem esik akkora feszültség, mint egy hosszú vezetéken, nyilván ellenállástól függően.

A vezeték hosszúságát viszont a keresztmetszet nagyobb arányú növelésével szükséges kompenzálni, a nagy áramok miatt. Az a vezeték nem csak azért olyan vastag, mintha másképp nem bírná el az adott áramot, de a járműben a feszültségesést is minimalizálni kell, miután az akkufeszültség eleve nem sok, így abból a kevésből kell gazdálkodni, lehetőleg nem pazarolni.

Így van..

A jobb erősítőknél be van futtatva ónnal a táp résznél a fólia,plusz amennyire lehet ki van szélesítve a rézfólia.

A mégjobb erősítőknél már réz áramsin is van,ami több forrasztási ponton rácsatlakozik a panelon lévő táp fóliára.

A mégnagyobb erősítőknél meg már több betáp csatlakozó is van..

Aztán jöhetnek a 3-400 Amperek...

Az egyes kommenter lehet már megint a nyagyképű tv szerelő...

Rá se ránts..

#5

Ezt már tisztáztuk, hogy beteg volt az észjárásod világéletedben. Most csak ismét bebizonyítottad.

#3 hozzászólást írtam én (neked csak Szervizvezető Úr). Ha tudtad volna, akkor nem helyeselsz? Ezt már elszúrtad... Még a százalékot is képtelen voltál beazonosítani, tényleg szánalmas.

Kötekedést fejezd be!

Kedves kérdező,

ha belegondolsz (nagyon leegyszerűsítve):

P = U^2 / Z,

ahol

* U: az erősítő által leadott feszültség

* Z: a hangszóró impedanciája

* P: a hangszórón jelentkező teljesítmény

ebből következik, hogy:

U = sqrt(P * Z)

szóval, ha:

P = 5000 W

Z = 4 Ohm

akkor sqrt(5000 W * 4 Ohm) = sqrt (20000) = 141 V

Forrás:

* [link]

* [link]

Illetve: nézd meg egy nagy teljesítményű erősítő kapcsolsi rajzát:

* [link]

* [link]

ezen utóbbi kapcsolás nyáklemeze:

* [link] - látszik középen a vastag csík

láthatod, hogy:

* magasabb tápfeszültségről üzemel

* a terhelés több tranzisztoron oszlik el

Az, hogy egy kábelt milyen keresztmetszetűre választunk alapvetően két számítás alapján történik. Az egyik számítás, hogy az üzemi áram az adott telepítési környzeteben, milyen hőmérséklet emelkedést fog eredményezni. Jellemzően rövid kábelek/vezetékek esetén ez a számítás lesz a "szigorúbb". Itt számít a szigetelő anyaga (mennyi a maximális üzemi hőmérséklet stb.). Itt van egy kis eltérés a törpefeszültségű, kisfeszültségű (<1000V) és a közép- és nagyfeszültségű (>1500V) rendszerek esetén, illetve az alkalmazott kábel szigetelések esetén is pl. PVC szigetelésű kábel esetén max. 70 fok engedhető meg. De ha ez egy kábel/vezetékkötegben van akkor a kábelek egymást melegítik így egy-egy vezeték terhelhetősége csökken (pl. normál villanyszerelésnél a 1,5-es vezeték egymagában 16A-ig használható, ha egy védőcsőben több kábel megy egymás mellett már csak 13A stb.). Szintén számít az üzemi környezeti hőmérséklet pl. normál szobai használat esetén 25 fokkal számolunk, egy gépjármű motor terében lévő kábel esetén 45-50 fokkal. Megint más a keresztmetszet igény ugyanarra az áramerősségre.

A másik számítás a feszültség esés. Ismert egy kábel/vezeték fajlagos ellenállása, tudjuk milyen hosszú, ebből kiszámítható az ellenállása, a feszültség esés U=I*Rv az Rv egyenesen arányos a hosszal, és fordítottan arányos a kereszmetszettel. Minden alkalmazás esetén tudjuk, hogy mennyi a "tolerálható feszültség esés". Minnél kisebb feszültségű rendszert használunk pl. 12V-os tápellátás esetén már 1-2V feszültség esés is zavaró lehet, míg pl. egy 230V rendszer esetén az 1-2V feszültség esés "senkit nem érdekel".

Maga a méretezés (ki, hogy szokta meg) vagy úgy történik, hogy kiszámoljuk mindkét "feltételt" és a nagyobbat választjuk, vagy kiszámoljuk az egyikkel és ellenőrizzük a másikkal. Egy idő után az ember "érzi", hogy egy adott rendszer esetén melyik a gyorsabb, pl. 230V hálózaton kb. 50-70m a határ, amikor már a feszültség esésre számítás ad nagyobb keresztmetsztet, 12V rendszer esetén ez kb. 3-4m. Pl. egy autó esetén ez a helyzet, és hiába nem melegedne túl egy kábel a feszültség esés miatt növelni kell a keresztmetszetet. (Mst ezt itt nagyon leegyszerűsítve írtam le, mert ennél bonyolultabb de abba most nem mennék bele, ha lepontoznál egészítsd ki, és keress meg privátban köszi).

A NYÁK esetén eleve nagyobb hőlépcső engedhető meg (vannak már egészen magashőmérsékletű NYÁK-ok láttam olyat amire 105 fok volt megadva max. üzemi vezetőhőmérsékletnek, ami jóval nagyobb hőlépcsőt enged meg, így ugyan arra az áramra kisebb keresztmetszet is elég). Jellemzően a NYÁK-on rövidebb szakaszok vannak a feszültség esés gyakorlatilag 0, így "csak" a terhelhetőség számít. Erre vannak táblázatok meg a NYÁK tervező programokban vannak kalkulátorok amelyek kiszámítják egy adott vezető várható hőmérséklet emelkedését. Pl. egy NYÁK-on külső rétegben, 30 fok hőlépcsővel (ez azt jelenti, hogy kb. 55 fokos lesz a NYÁK felülete ami egészen tolerálható még) 1A átviteléhez 0,2mm széles vezetősáv elég, 30A-hez 16mm széles vezető sáv elég. 30A-hez PVC szigetelésű kábel esetén már legalább 4mm2 keresztmetszetű vezeték kell (DC-n), ennek kb. 5mm a külső átmérője.

6#

Ismét bebizonyítottad,hogy annyira tudsz kötekedni,hogy ha már nem is neked írnak,te még akkor is bele tudsz kötni..

Az ha magadra veszed más ingét az nem véletlen,,szerintem akkor más modorában magadra ismertél,,és ez szánalmas,ahogy te szoktad mondani..

Belőled azt is kinézem,hogy van vagy 4-5 profilod...

Milyen szerviz ?

Toy-Toy bodega ?