Van egy Samsung SGH-E250-es telefonom, lenulláztam benne az IMEI számot, a szolgáltató (T-mobile)tiltotta a telefont mert nem volt kifizetve a számla. Vissza lehet állítani?

Legálisan már sehogy. Mindenképeen szerződésszegésnek minősül a készülék szonosító adatának befolyásolása. Még ha tudnád az eredeti IMEI-t, akkor sem engednének vele vissza.

Tehát buktad a készülék fennmaradó árának a részletfizetését, amit egybe fognak kérni. Annyit tehetsz azonban, hogyha ezt nem számítógéppel, és nem adatkábellel sikerült elkövetni, hanem csak a készülék saját szoftverével, akkor megtámadhatod a szolgáltató eljárását. Ráfogod, hogy valami rokon kisgyerek nyomta ki belőle a szuszt, és talán némi szervízdíj ellenében visszaállítással megúszod. Én ezt javasolnám, mielőtt tovább mahinálsz, legalább esélyed van elkerülni a buktát, mert az eredeti IMEI tiltólistára került.

Az imei szám felépítése (nagyjából):

-15 számjegy hosszú

-az elsõ hat digit jelõlése TAC (Tipe Approaval Code), ez a készülék típusengedélyének azonosítója

-a következõ két számjegy jele FAC (Final Assembley Code) a gyártás helyét jelöli

-további hat számjegy a gyártási sorszám

Az IMEI számot a mobil telefon minden bekapcsolást követõen és minden kapcsolat felépítésekor (hívás kezdeményezéskor és fogadáskor) beküldi a hálózatnak ellenõrzés céljából.

Az ellenõrzést az EIR (Equipment Identity Register) végzi, ami egy olyan számítógépes adatbázis, amelyben különbözõ listákon IMEI számok szerepelnek.

A fehér lista az engedélyezett típusok TAC, FAC kódjait tartalmazza.

Az engedély nélküli típusokat ismeretlennek (unknown) nyilvánítja az GSM rendszer.

Szürke listára azok a készülékek kerülnek, amelyek meghibásodás gyanúja miatt (pl. rossz szinkronizáció) megfigyelés alatt állnak.

A letiltott (ellopott vagy elvesztett) mobilok IMEI számai alkotják a fekete listát. Amennyiben a beküldött IMEI szerepel a fekete listán, ez az ellenõrzés elsõ lépése, a kapcsolat felépítése megszakad függetlenül attól, hogy a mobilról kezdeményezték a hívást, vagy azt hívták.

Második lépés a szürke listával való összevetés. Ezen a listán szereplõ készülékkel lehet telefonálni, de feljegyzés készül az eseményrõl. Végül a fehér lista ellenõrzése következik és ha ezen szerepel az IMEI elsõ nyolc számjegye, akkor a kapcsolat felépül, ha nem, akkor a mobil típusa ismeretlen és feljegyzés készül róla (IMEI, IMSI, idõpont, lokációs azonosító). Az ismeretlen típussal szemben ugyanaz a szabály érvényes, mintha fekete listán szerepelne a készülék. Errõl a tiltásról a hálózat operátora ideiglenes felmentést adhat.

A hálózati szinkronizációkor a telefon imei számából a hálózat meg tudja állapítani annak tipusát, tehát más tipusú telefon imei száma, vagy csak egy fejből generált tiltólistára kerül.

Az 1978 IV.törvény szerint az IMEI szám módosítása:Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény illetőleg Számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása!!!

Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény

300/C. § (1) Aki számítástechnikai rendszerbe a számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve, illetőleg azt megsértve bent marad, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Aki

a) számítástechnikai rendszerben tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot jogosulatlanul megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz,

b) adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését jogosulatlanul akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(3) Aki jogtalan haszonszerzés végett

a) a számítástechnikai rendszerbe adatot bevisz, az abban tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, vagy

b) adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését akadályozza,

és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény büntetése

a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős kárt okoz,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény különösen nagy kárt okoz,

c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény különösen jelentős kárt okoz.

Számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása

300/E. § (1) Aki a 300/C. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából, az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő számítástechnikai programot, jelszót, belépési kódot, vagy számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetővé tevő adatot

a) készít,

b) megszerez,

c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, vagy más módon hozzáférhetővé tesz,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a 300/C. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő, számítástechnikai program, jelszó, belépési kód, vagy valamely számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetővé tevő adat készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit másnak a rendelkezésére bocsátja.

(3) Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki - mielőtt a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy ezt megkönnyítő számítástechnikai program, jelszó, belépési kód, vagy valamely számítástechnikai rendszer egészébe vagy egy részébe való belépést lehetővé tevő adat készítése a hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és az elkészített dolgot a hatóságnak átadja, valamint lehetővé teszi a készítésben részt vevő más személy kilétének megállapítását.