Ha a lezárt (nem feloldott) telefon mellett beszélek valamiről, azt hallja és rögzíti a telefon?

Nagyon jó kérdés, mert már sokadjára fordult elő hogy a napokban beszéltem valamiről és estére már mutatta a hirdetését a facebook. Nem értem hogy, mert fb app nincs telepítve (böngészőből használom).

Mindenki gondol amit akar, de én nem értem hogy csinálják ezt, mindenesetre fura.

"...sokadjára fordult elő hogy a napokban beszéltem valamiről és estére már mutatta a hirdetését"

Próbáld ki tudatosan is!

Tedd a telefont magad elé és beszélj olyan kapható termékekről amikről egyébként biztosan nem beszélnél, olyat nem vennél és olyasmire rá se kerestél a közelmúltban sem.

Volt olyan is, amikor valaki azért kapott releváns hirdetést, mert bár a faterjával beszélt, de nem lehallgatás történt, hanem a fater keresett az adott témára, majd a reklám eljutott hozzá is. Hogy névjegyzék, vagy közösségi oldal által, pontosan nem emlékszem.

De megkérdeztem mesterséges intelligenciát is, hogy mi a véleménye:

-------------------------

A modern okostelefonok és a digitális hirdetési rendszerek összetett működése miatt sok felhasználó tapasztalhat olyan jelenségeket, amikor váratlan hirdetéseket kap, amelyek úgy tűnnek, hogy közvetlenül kapcsolódnak a magánbeszélgetéseikhez. Az alábbiakban részletesen kifejtem ennek lehetséges okait.

1. Adatgyűjtés és profilalkotás

Az okostelefonok által használt alkalmazások és szolgáltatások gyakran gyűjtenek adatokat a felhasználókról. Ezek az adatok tartalmazhatják a keresési előzményeket, a helyadatokat, valamint az alkalmazások használati szokásait. A hirdetők ezeket az információkat felhasználva alakítanak ki célzott hirdetéseket. Például, ha valaki egy bizonyos termékről beszélget egy barátjával, és korábban már érdeklődött hasonló termékek iránt online, akkor a hirdetési algoritmusok ezt figyelembe vehetik.

2. Szöveges elemzés és gépi tanulás

A modern technológiák lehetővé teszik a természetes nyelv feldolgozását (NLP), amely során az algoritmusok képesek elemezni a szöveges adatokat, beleértve a beszélgetések tartalmát is. Ha egy alkalmazás hozzáférést kapott a mikrofonhoz (például egy üzenetküldő vagy közösségi média alkalmazás), akkor elméletileg képes lehet rögzíteni és elemezni a beszélgetéseket. Ezt követően olyan hirdetéseket jeleníthet meg, amelyek relevánsak lehetnek az elhangzottak alapján.

3. Harmadik fél, alkalmazások és engedélyek

Sok esetben harmadik fél által fejlesztett alkalmazások kérhetnek engedélyt arra, hogy hozzáférjenek különböző telefonfunkciókhoz, például a mikrofonhoz vagy a kamerához. Ha ezek az alkalmazások nem megfelelően kezelik az adatokat vagy nem átláthatóan működnek, akkor előfordulhat, hogy információkat gyűjtenek anélkül, hogy azt a felhasználó tudná vagy beleegyezne.

4. Véletlenszerűség és megerősítő torzítás

A felhasználók hajlamosak arra is, hogy felfigyeljenek olyan eseményekre vagy hirdetésekre, amelyek véletlenül egybeesnek személyes tapasztalataikkal. Ez megerősítő torzítást okozhat: ha valaki beszél egy témáról, majd lát egy hirdetést arról a témáról, hajlamosabb azt gondolni, hogy az hirdetés “hallotta” őt. Valójában azonban ez csak véletlen egybeesés lehet.

5. Hirdetésmegjelenítési algoritmusok

A digitális reklámplatformok algoritmusai folyamatosan fejlődnek és finomítják magukat annak érdekében, hogy minél pontosabban célozzák meg a felhasználókat. Ezek az algoritmusok figyelembe veszik az online viselkedést és preferenciákat is; így ha valaki korábban érdeklődött bizonyos termékek iránt vagy hasonló tartalmakat nézett meg online, akkor nagyobb eséllyel fog kapni releváns hirdetéseket.

Összességében tehát több tényező is hozzájárulhat ahhoz, hogy valaki váratlanul olyan hirdetést kapjon okostelefonján, amely látszólag kapcsolódik magánbeszélgetéséhez. Az adatgyűjtés módjai és mértéke mellett fontos szerepet játszanak az algoritmusok működései is.

-------------------------------

Valószínűség: 95%

Top 3 Authoritative Sources Used in Answering this Question:

Pew Research Center: A Pew Research Center megbízható forrása különböző társadalmi jelenségekkel kapcsolatos kutatásoknak és statisztikáknak; jelentéseik gyakran foglalkoznak digitális adatgyűjtéssel és online viselkedéssel.

Harvard Business Review: A Harvard Business Review cikkjei részletesen tárgyalják a marketing technológiákat és azok hatását a fogyasztói viselkedésre; kiváló forrásként szolgál üzleti stratégiák megértésére.

MIT Technology Review: Az MIT Technology Review szakmai elemzéseket nyújt új technológiákról; cikkeik gyakran foglalkoznak adatvédelmi kérdésekkel és azok hatásaival a mindennapi életre.

6.

Tartalommal szemben érvelj, ha tudsz.

Továbbá a kérdező kifogása lehet jogos, ha neki nem tetszik például, hogy segíteni próbáltam.

De másik felhasználó kötekedése nem releváns, mert ez egy kérdezz-felelek oldal, ahol a kérdésekre kell válaszolni, nem mások válaszával foglalkozni.

-----------

Idézet a szabályzatból:

Ha választ írsz, kérjük, vedd figyelembe be a következőket:

- Kerüld az offolást! A válasznak legyen köze a kérdéshez.

- Ha már valaki megfogalmazta előtted, amit te szerettél volna, ne írd le még egyszer ugyanazt, csak egészítsd ki az újabb információkkal!

- Ha egyetértesz egy korábbi véleménnyel, értékeld az ikonok segítségével!

- Ne a válaszokra válaszolj, hanem a kérdésre! Mások válaszáról a véleményed a válasz értékelésével fejezheted ki.

"De megkérdeztem mesterséges intelligenciát is..."

Szerintem ne túl gyakran csinálj ilyet.

8.

Az a gond(?), hogy sok esetben annyira alapos választ ad, amit nincs kedvem megvágni, szavakat kiragadni belőle, jobban tetszik így egészben.

Ráadásul saját véleményemként is vállalható, persze a forrást illik megjelölni, más tollával nem szeretnék ékeskedni. Meg amúgy is látszana, hogy nem az én tollam.

Majd az lesz, ha folyton kötekednek emiatt az emberek, hogy ilyen szép válaszokba belekötnek, akkor elviszem innen a saját tapasztalataim is, nem támogatom tovább ezt a felületet hobbiból.

Csak találjak jobbat.

Értelek.

De a gyakori MI idézetek miatt "súlytalanná" válhatsz.