Meddig lehet a klímával fűteni?

Az olcsó, de márkás inverteres klímák általában -10 fokig képesek hűteni, pl. a 150.000Ft ár körüli Samsungok. A kicsit drágábbak már -15 fokig képesek, pl. a japán alapgépek.

A nagyon komoly klímák, amik már fűtésre is vannak tervezve, persze drágák, azok már -20 fokig is akár.

Itt persze gondoskodni kell a kondenzvíz elvezetéséről, ami a kültériből fog csöpögni. És gondoskodni arról, hogy a leolvadó víz ne faggyon bele az elvezető csőbe.

A klímád használati útmutatójában benne van a válasz, hogy meddig képes működni a kültéri.

Azért mert nem tud akkora hőmennyiséget előállítani.

Nem fűtésre van tervezve az csak egy hasznos opció mert ilyenkor az történik hogy egy váltószeleppel megfordítod a folyamatot és kívül hőt von el(hűt)/belül hőt ad le(fűt).

Az infód is téves mert a legtöbb gyártó +5 fok alatt nem ajánlja a fűtő funkciót.

"Az infód is téves mert a legtöbb gyártó +5 fok alatt nem ajánlja a fűtő funkciót"

Ez az információ csak az on-off klímákra vonatkozik. Az inverteresnél más a helyzet.

Kiegészítés:

"Nem fűtésre van tervezve az csak egy hasznos opció "

Vannak kimondottan fűtésre is tervezett klímák.

Ha belegondolsz, nyaron 38-23 = 15 fok hokulonbseget kell eloallitania. Telen, -15 fokban joval tobbet, mert a szobaban szeretnel mondjuk +20-at. Az mar 35 fok kulonbseg. Egyreszt ezert nem tud -15 fokig futeni.

Masreszt a klima elsosorban hutesre van, a hocsereloi ugy vannak meretezve, hogy a kulso adja le az energiat, a belso veszi fel. Vagyis hut. Telen megforditjak a szelepekkel, de a hocserelok maradnak.

Ennek ellenere nagyon megeri klimaval futeni (sajat tapasztalat), de figyelembe kell venni, hogy van egy also hatar.

Kedves #7-es!

A klíma már rég nem csak hűtési célt szolgál sok háztartásban (csak a legtöbb ember fejében), ugyanis fűtésre is ugyanolyan hatékonyan használható. A klíma hőcserélő egységei ugyanolyan alkalmasak hő leadására, mit a felvételére. A manapság gyártott inverteres klímák kivétel nélkül alkalmasak -15C-ig fűtésre, van ami még lentebb is tud produkálni (igaz a hatékonyságuk romlik). A kérdésre válaszolva: a klíma körülbelül 40-50C körüli hőmérséklet különbség létrehozására alkalmas. Ez függ az alkalmazott hűtőközegtől és a berendezés kialakításától. Ha én bent 22 fokot szeretnék, akkor a beltéri egység hőcserélőjének bőven 30fok felettinek kell lennie, ha hűtök akkor 10fok alatt. Nyilván az inverteres klímák a teljesítmény szabályozásnak köszönhetően tudnak ezzel még játszani, de a lényeg az h 22fokos hőcserélővel nem lehet a szobában 22 fokot előállítani. Ráadásul nyáron a klíma kültérit nem 38 fokos hőterhelés éri, hanem több. A homlokzatra szerelt klímát nem ritkán 50 fokra is felhevíti a nap + a komresszor is felforrósodik a használat közben. Arról még nem is beszélve, hogy a helyi adottságoktól függően csak a tetőre - a cserepek felé - tudják kitenni. El lehet képzelni, hogy ott milyen hőmérsékleti viszonyok uralkodhatnak.

Kedves #8-as!

Pontosan ezt mondtam en is, hogy lehet (es nagyon megeri is) klimaval futeni. En 2 eve ezt teszem, baromi olcson, engem nem kell meggyozni.

Viszont tovabbra is allitom, hogy a klima nem szimmetrikus a futest/hutest illetoen. A kulso hocserelo egesz mas meretu, mint a belso, azonkivul a kettot osszekoto csovek sem azonos meretuek - nem veletlenul. Telen pont a "gazcsonek" nevezett csovon megy a folyadek es forditva.

Persze valoban a napsutes is lehet egyfajta kulso hoterheles, de ez elhelyezestol is fugg.

Ja es amit irtal a nyari napsutesrol (es kompresszor hoterhelesrol), az pont hogy nyaron nehezitene a klima dolgat. Vagyis inkabb nyaron kene korlatokba utkozni.

A kerdezonek meg eppen ellenkezoleg az a problemaja, hogy ha nyaron kielegitoen mukodik a klima, telen miert nem (egeszen).