A sarokszelepeket mennyire kell eltekerni?

Elzárni ütközésig.

Kinyitni tetszés szerint, amíg megfelelő az áramlás. Én pl ezzel korlátozom hogy a wc tarály csöndesebben töltsön.

Ha csak résnyire van byitva, az hosszú távon azt kockáztatja, hogy elmossa a szelepületet, és nem fog zárni mukor kellene.

Kétféle van. Az egyiken több fordulatot lehet tekerni (ez ténylegesen szelep), a másikon pedig kevesebb mint 1 fordulatot lehet csak fordítani (ez technikailag csap). A felhasználó szempontjából mindegy melyik van beépítve, mert az elzárt állapot csak egy ponton van. Ha kicsit nyitsz rajta, akkor már szivárogni fog. A wc tartálynál ürítsd le és amikor elkezdi tölteni akkor tekergest és látni fogod hogyan változik a kifolyó víz mennyisége és mikor záródik el.

Én azt mondom, hogy legyen kinyitva a mosógépnél és a tartálynál is teljesen (főleg ha csap) mert részlegesennyitott állapotban a víz csúnyán áramlik, kavitál, zúg, zavaró hangot ad (amit a csövek elvisznek messzire). Mosógépnél meg elnyújtja a programot. Be kell engedni minél előbb a vizet, had dolgozzon vele. Azzal nem lehet spórolni ha csak félig nyitod ki, mert úgyis annyig enged amennyi kell neki. Tartálynál szintén. Ott az úszóval lehet a szintet állítani.

Arra ügyelni kell, hogy nem szabad rommá tépni elzárt állapotban ezeket, mert a tömítő felületeket megkínzod és hamar el fog kezdeni ereszteni zárt állapotban is. Addig kell tekerni amig érzel kis ellenállást a tekerentyűn. Vársz egy picit amig a csőben maradt víz kifolyik és figyeled hogy folyik-e utána. Ha nem, akkor el van zárva. Sokan ott rontják el, hogy addig tekerik, tépik amig folyik a víz. Közben már rég el van zárva és csak a csőből csepeg már csak ki a maradék.

A tartály tisztításával óvatosan! Ne engedd le a csövön a sok koszt, lepattogott vízkődarabokat, mert felakadhat valahol és akkor lehet nekiállni dugulást elhárítani.

Szedtem már szét olyan sarokszelepet, amelyik láthatóan úgy volt tervezve, hogy a nyitott állapotában, a tengely mentén történő szivárgás elzárásához pont ütközésig kellett kitekerni, így zárt tökéletesen, az a része. De ez régi fajtánál van inkább, ha jól tudom.

Egyébként én is szoktam használni a sarokszelepet részleges fojtásra, hogy a felső kerámia szelepet teljesen megnyitva kellemesebben (gyengébben) jöjjön a víz.

Viszont nem árt néha átmozgatni, megtörni benne a vízkövet, nyitott felső szelep mellett kifolyatva. Vagy néha szét is szedem tisztításra.

Más esetben viszont kitekerem ütközésig, nyilván csak érzéssel.

Egyébként a "csap" fogalmát onnan lehet beazonosítani, hogy volt régen a boroshordó és hasonló megoldások, ami egy átfúrt csap és 90° elfordítással működött.

Ilyen a golyós, hengeres stb. csapok.

Viszont a fogalmak keverednek is, mert sarokszelep is lehet golyós csap, vagy a csaptelep is lehet csap nélküli (szelepes).

Úgy lehet a legegyszerűbben megkülönböztetni, hogy

- a csapban a záróelem az áramlás irányára merőlegesen mozdul, fordul el

- a szelepben pedig az áramlás irányával megegyezően mozog a szeleptányér