Mi a különbség egy analóg ill. egy digitális fényképezőgéppel készített fénykép között?

analóg fotózásnál a gépbefűzött film, illetve az előhívás módja determinálta a szín- és képi világot. a digitálisnál egy jobbára semleges érzékelő rögzít és a digitális feldolgozáson múlik, hogy milyen lesz a kép látványa. digitális feldolgozáshoz is vanak mindenféle szűrők és beállítások, hogy a különféle filmek megjelenését utánozzák, amik több-kevesebb sikerrel hasonlítanak is, de nem lesznek teljesen ugyanolyanok, mint a filmre készült fotók.

felbontásban, részletgazdagságban, minőségben és főleg érzékenységben a digitális technológia utólérte, sok tekintetben meg is előzte a filmes technológiát. a legnagyobb problémának jelenleg még mindig a dinamikatartomány tűnik. az érzékelők még mindig nem nagyon képesek akkora kontrasztátfogást biztosítani, mint a film és pláne az emberi szem. ez azt jelenti, hogy a kép legsötétebb és legvilágosabb pontja közötti átmenetek száma nem olyan nagy, ezért a digitális képek inkább hajlamosak túl világosodni, beégni, vagy bebukni, túlsötétedni, ahol már nincsenek részletek.

amikor analóg és digitális technológiákat hasonlítunk össze, akkor fontos azt is figyelembe venni, hogy mennyi vizsgált elem tér el a rendszerben. ha egy teljesen filmes szettel (analóg gép, hozzá tartozó analóg objektív, film, előhívás, scannelés után) készült digitális képet hasonlítasz egy teljesen digitális szettel készült digitális képpel (digitális gép, hozzá tartozó digitális objektív, érzékelő, digitális kép), akkor nem csak a film és érzékelő közti különbségeket fogod látni az összehasonlításnál, hanem az is megjelenik az összehasonlítás eredményében, hogy milyen minőségű filmes objektívet használtál (amik általában évtizedekkel korábban készültek a mai digitális gépekre fejlesztett objektíveknél, így az objektv optikai minősége is nagyon más lehet), a film minősége is jelentősen befolyásolhatja az összehasonlítást, a film laborálásának módja, minősége is befolyásoló lehet, de különösen a scannelés vet fel nagyon nagy kérdéseket, hiszen itt lesz az analóg képből digitális, hogy össze lehessen hasonlítani a digitális képpel, így ez különösen kritikus, hogy milyen felbontású, minőségű scanneren készül. ugyanez igaz, ha mindkét képet papírképen vizsgálod, hogy a nyomtatáshoz/nagytáshoz milyen módon készítik elő egyik és másik képet.

amit az #5-ös válaszoló ír, hogy "1960ban analóg módon készült film is máshogy hat mint egy mostani" az megintcsak több féle tényező miatt igaz. egyrészt egészen mások voltak a filmek és film gyártási és előhívási technológiák is akkor, másrészt az akkor elkészített filmek tárolása, kezelése is nagyban hozzájárult, hogy az akkori filmek mára már réginek hatnak. ma ugyanúgy készülnek digitálisan és analóg technológiával is képek és filmek is, és leginkább csak az alkotói szándéktói szándéktól függ, hogy a végeredményen mennyire látszik meg, hogy milyen technológiával rögzítették a képeket.

az analóg technológia egyik legfőbb tulajdonsága, hogy az információt analóg módon, folyamatos jelátmenettel tárolják, így a minőségromlás is folyamatos. ahogy öregszik a hordozó, úgy veszít folyamatosan a minőségéből, de a tárolt információ nagyon sokáig kivehető, csak egyre rosszabbul. a képek megfakulnak, homályosodnak, karcosodnak, de szinte az utolsó pillanatig felismerhetőek, viszont az analóg hordozók másolásakor a másolat is legfeljebb ugyanolyan minőségű lesz, de általában inkább gyengébb (egészen addig, míg egy külön eljárással fel nem javítják, ha ez lehetséges). ezzel szemben a digitális technológia nullákat és egyeseket tárol. a két állapot között elég nagy fizikai külöbséget tárolnak az adathordozók, így a digitális adatok romlásánál nagyon sokáig semmi minőségromlás nincs. egészen addig, amíg a hordozón található 0 és 1 között különbséget lehet tenni, addig a tárolt digitális információ teljesen tökéletes minőségben van ott és másolással egy teljes értékű tökéletes másolat keletkezik. ha a digitális hordozó olyan mértékben sérül fizikai behatás vagy öregedés hatására, hogy a 0 és 1 között nem lehet különbséget tenni, akkor viszont nem csak gyengébb lesz a kópia minősége, mint az öregedés miatt megfakult, vagy elázott képeknél, hanem teljes egészében megszűnik a tárolt információ. digitális képnél ez jelentheti azt, hogy csak a kép egyes részei tűnnek el teljesen (digitális formátumtól függően ez lehet akár képpont szintű kiesés, vagy kisebb blokkok eltűnése), de akár a teljes képfájl megsemmisülését is jelentheti.

na meg az igazán döntő különbség, hogy milyen formátumú digitális és analóg képeket hasonlítunk össze, mert a kompakt gépek az analóg korban is jóval gyengébb képeket készítettek, mint a tüköreflexes kisfilmes gépek és pláne a közép és nagy formátumú gépek. a digitális gépeknél talán nem akkorák a különbségek, de ugyanúgy igaz, hogy a kompaktok (illetve bármilyen gép, amiben kisebb az érzékelő mérete és persze kisebb és olcsóbb az optika is) lényegesen gyengébb képminőséget adnak, mint a komolyabb és drágább tükörreflexes gépek és persze digitális gépek közt is általában egy egészen más szintet képviselnek a középformátumú gépek.

szóval a kérdés az, hogy pontosan mire is gondolsz különbségként.

a legfontosabb viszont az, hogy maga a felvétel számít. mindegy, hogy milyen technológiával készül a felvétel és emiatt milyen különbségek látszanak, vagy nem látszanak, ez csak egy technikai részlet. a fotózásnak és filmezésnek is a tartalom a lényege, hogy az elkészült felvételek milyenek és mit közvetítenek. ha a kép/film tartalma, mondanivalója nem jó, akkor mindegy is, hogy milyen technológiával készült el vacakul...