Tükörreflexes Fényképezőgép objektivekbe és Vázba tudnátok segiteni? (canon 1100d)

Szia!

Elég általános a kérdés, de azért megpróbálom. Az 1100D nem rossz gép, szép filmszemcse szerű zaja van, felbontása bőven elég, tud videot felvenni ha kell, viszont vannak gyengeségei mint minden belépő váznak. Viszonylag lassú sorozat, kényelmetlen fogás, kis súly (ezekből adódóan nehezebb kitartani a hosszabb záridőket), magasabb shutter lag (expo gomb lenyomása és a tényleges exponálás között eltelt idő), kevesebb akku élettartam, stb...lehetne még találni, attól függ mennyire megyünk mélyre. Ezek azonban az átlag kezdő felhasználónak annyira nem számít. A váznál amúgy fontosabbak az optikák, világítás rendszerek (pl vaku), meg egyéb apró kiegészítők. Pl a 18-55-öt érdemes mielőbb lecserélni egy normálisra (vagy meg sem venni, ha van rá több pénzed). Ha nincs akkor érdemes egy 18-55 Is I szériásat beszerezni, az viszonylag jól sikerült. Vagy esetleg Tamron 17-50 / 2,8 mérföldekkel jobb lenne, csak a fókuszhibát be kell mérni a vásárláskor, mert előfordul hibás darab.

Erről még lehetne sokat beszélni, de a lényeg hogy a gép és az optika a Te igényeidre legyen szabva. PL ha távoli témát akarsz fotózni akkor szükséged lesz egy teleobira, állványra, távkioldóra ( na jó enélkül lehet élni, de jó ha van).

"Manuális blende és képstabilizátor"

Manuális blende minden tükörrefis f.gépen beállítható, a tárcsát AV (vagy nikonnál A) módba tekered, majd megadod a kívánt rekeszt.

Képstabi: Ahoz kell, hogy a kezed remegését kompenzálja, két féle van : Szenzoros (szenzort stabilizálja a vázban), és optikai (optikában van benne). Előbbinek kisebb a hatékonysága, de minden obival működik, utóbbi hatékonyabb, nem keletkezik a szenzornál hulladékhő, viszont értelemszerűen csak annál az obinál fog működni, amibe bennevan. Jele canonnál IS, Nikonnál VR, stb... jelentése amúgy ugyanaz, image stabilizer, vibration reduction...

Kézremegés amúgy relatív, szabály szerint a használt ekvivalens gyujtótávolság recpirokával illendő minimum fotózni, példa: 18-55-öt kitekered 55mm-re, hozzászámolod a vázad crop faktorát (1,63) beszorzod, durván 80mm, akkor tudod hogy neked minimum 1/80 ad másodpercel kell fotózni ahoz hogy a képen ne legyen kézremegésből adódó nem kívánatos bemozdulás. DE a stabilizátor segítségével tudsz ez alá menni, pl 2FÉ stabilizátorral 1/20-addal is tudsz fotózni ugyanazon gyujtótávolságon. Mivel 80/2/2=20. 4FÉ stabival már akár 1/5 is meglehet 80mm ekv gyutávon, mert 80/2/2/2/2 = 5.

Hát ez a stabilizátor lényege. Ezt érted miért van erre szükség? Dupla záridőn 2x annyi fény fogja érni a szenzort adok rekesz és ISO mellett. Tehát ha nem tudod tovább nyitni a rekeszt és nem tudsz/akarsz tovább ISO-t (érzékenységet) emelni, nincs mozgó téma a képeden, akkor jön jól a stabi, tehát elmondható hogy egy jó dolog, valóban szükség lehet rá adott szituációkban.

50mm USM azt jelenti hogy egy 50mm-es optika, USM fókuszmotorral. USM motor gyorsabb és halkabb élességállítást tesz lehetővé Rövidítése amúgy ultrasonic motor. 1100D-n ez úgy nézne ki, hogy egy fix zoom nélküli 80mm-nek megfelelő (már írtam a crop faktor miatt) optikád lenne, halk és gyors fókusszal és feltételezem az 50/1,4-es USM-re gondoltál, tehát nagy fényerővel, mellyel rövid záridő és kis mélységélesség érhető el.

Ez lehet hogy megint magyarázatra szorul : az 1,4 azt jelenti, hogy az adott optika legnagyobb rekesznyílással 1,4-es rekeszre képes, emiatt nagyon sok fényt enged be az szenzorra, így rövid ideig kell csak megvilágítani a szenzort, tehát alkalmazhatsz vele kis záridőt. Minél nagyobb nyílást használsz, annál kisebb mélységélességet is tudsz elérni az optikával, ez segíthet a téma kiemelésében is, és művészibb ( na erről megint tudnék beszélni de ez szubjektív) képeket is tudsz készíteni.

STM nem jelent mást mint stepping motor, azaz magyarul léptetőmotor. Ez egy szinte hangtalan fókuszmotor technológia, interneten lehet róla sok helyen olvasni hogy gyors is, hát, mihez képest...aki 18-55 ről vált annak lehet, de tapasztalatom szerint nem a leggyorsabb megoldás. Egy gyűrűs USM nagyon lealázza sebességre. Videonál van jelentősége, nem hallatszik be a videoba az élességállítás.

Amúgy a Nikon nem tetszik? Az se rossz ám. Első lépésnek el kell döntened mit akarsz fotózni, és ahoz kialakítani a rendszered.

Ha maradt még kérdésed írj.

Szia!

Tegeződhetünk amúgy ha neked nem gond? Neten jobb és közvetlenebb :) Persze ha gond akkor nem...

Tegnap este írtam választ a privire, de portréról nem igazán írtam.

Portré fotózás alapja az a világítás. Persze természetbe meg környezeti portréhoz senki nem fog 4 vakuval és négyzetkilométeres softboxokkal kivonulni(bár van olyan is), de a műtermi portrénál a világítás számít leginkább. alapból minimum 3 de inkább 4 fényforrás kell hozzá: főfény, derítőfény, díszfény, háttérfény. A főfény az a fényforrás amely a legnagyobb mértékben meghatározza az expozíciót, és meghatározza a portré világításának módját. Derítőfény az árnyékok "kiderítésére" szolgál, gép mellől kell adni, mindig kisebb fényerővel (1-1,5 rekesszel) mint a főfény, de igazából ez nincs kőbe vésve, ha te 2 rekesz különbséget használsz akkor ez van. :) díszfénnyel a hajat szokás megvilágítani, hogy elkülönüljön a háttértől, háttérvilágítás pedig a hátteret villantja meg (vagy nem, ez attól függ milyen hátteret akarsz). Vannak alap klasszikus világítási formák melyeket illik ismerni, ezek a rembrandt-háromszög, kisorr árnyék, felező, esetleg ellenfény, de ez igazán már nem a klasszikus világítások része, legalábbis én nem sorolnám oda. Modell beállítása lehet széles vagy keskeny, szélesnél a modell nem a főfény felé fog nézni, míg keskenynél igen. Ezek csak az alapok, az, hogy te melyiket alkalmazod rajtad múlik. Fejformához kell leginkább választani, pl a kerek, széles fejű embert érdemes keskennyel világítani, úgy nem tűnik olyan kuglinak a végeredmény. De ilyen és ehez hasonló ajánlások össze vannak szedve a "portréfotózás" című könyvben, ha megveszed ott el tudod olvasni. Aztán műtermi fotózásról szóló könyve van scott kelby-nek, ott ennél sokkal többféle világítás össze van szedve, az amolyan jegyzet szerű könyv, de nagyon jó. Környzeti portréról tudsz olvasni joe McNally - A Nagy Villanás című könyvében, az kicsit pongyolább megfogalmazású de nagyon jó és érdekes.

Optika amúgy kifejezetten portréhoz az a Canon 85/1,8, Sigma 85/1,4 , de Scott Kelby pl 70-200-as Canon-t használ, szóval az is jó, de azért arra figyelni kell, hogy a 70-150 mm (ez elég tág, de elmegy szerintem...) közti tartományban érdemes/ajánlott fotózni, különben telével lapos lesz az arc, nagyobb látószöggel pedig torz, nagy orr, stb...biztos láttál már portrét amit 18mm.en készítettek az alany orrától 10cm-re, hát olyat is lehet, de az csak humornak jó. Környezeti portrénál már lehet tágabban is venni ezt a tartományt, főleg lefelé, de kalsszikus műtermi portrénál nem igazán.

RAW:

tulajdonképpen egy feldolgozatlan formátum, a gép mindent rögzít amit lát és azt egy RAW állományban kiírja a memóriakártyára. Nincs rajta élesítés, zajszűrés, stb...neked kell elvégezni utólag egy programban. RAW állomány egyik fontos tulajdonsága az, hogy hány bites. 12 vagy 14, esetleg 16. Ezröviden annyit jelent, hogy a nagyobb bitmélységű kicsivel jobban alakítható. Ez az egész RAW olyan mint egy gyurma. Van egy tömböd és neked kell megfomáznod, jelen esetben élesíteni, zajt szűrni, kontrasztot emelni, expozícion ha kell akkor kicsit korrigálni, figyelve a hisztogramot, kigégést, bebukást ha kell akkor korrigálni...JPEG ezzel szemben egy 3*8 bites feldolgozott nagyon kis mértékben alakítható formátum, ha JPEG-ben fotózol akkor a gép beépített jpeg motorja mindent megcsinál, csak éppen nem a legjobb eredménnyel. Jobb, ha Te magad csinálod utólag egy programban, pl Lightroom.

ISO-ról ha adsz e-mail címet akkor elküldöm a 6 oldalas word dokumentumot amit még tavaly írtam. Ahoz érteni kell az expozíciót, tehát rekeszt és záridőt is.

Hát nem egészen ezt jelenti, az optika tudásának nem igazán van köze a formátumhoz. az elkészült képen ugyanaz fog látszani, csak a RAW feldolgozatlan, nem megy át a gép feldolgozóján, a JPEG pedig átmegy, tehát a gép állítgatja be a dolgokat, mint pl élesség, zajszűrés, kontraszt, ilyesmik. RAW-nál ezeket neked kell. Alapvetően az expozíciód, a kompozíciód, vágásod ugyanaz lesz, sőt a géped kis kijelzőjén szinte ugyanolyan képet fogsz látni. Csak a RAW-od sokkal nagyobb mértékben és finomabban alakítható. Pl nagyobb mértékben tudsz utólag expozíciót kompenzálni, tehát visszahozni a kiégett, bebukott részeket.

Majd ha megveszed a gépet akkor könnyebb lesz amúgy. Próbáld ki, hogy beállítod hogy RAW-ot és JPEG-et is mentsen, aztán mindkettőt próbáld meg utólag alakítani :) ott fogod igazán megérteni, hogy miért jó a RAW.