Kis rekesz nyílásnál miért nagyobb, illetve nagyobb rekesznyíálsnál miért kissebb a mélységélesség?

Egy lencse elméletileg egyetlen távolságról ad éles képet. (mivel a valós lencse nem lehet tökéletes, bizonyos tűrésen belül élesnek tekintjük a képét, ez a mélységélesség.

A lyukkamera képe bármilyen távolságról ugyanolyan élességű képet alkot, mert nem tartalmaz lencsét.

/ [link]

Az objektív rekeszét csökkentve az eszköz valahol a lencse és a lyukkamera között helyezkedik el, tehát egyre nagyobb lesz a mélységélesség, de a lencse tulajdonsága is megmarad, egyre kisebb mértékben.

Nagyjából ez a helyzet, valahol gondolom van erről szakszerűbb leírás is.

Szia!

Ez segít? Főleg a képet nézd:

[link]

Szia!

Képek nélkül nehéz lesz, de megpróbálom leírni, ez hogy működik.

Egy tárgy egy pontjáról az objektívbe nem egy fénysugár, hanem egy egész csoport lép be. Ha ezeket az objektív nem fókuszálja a kijelzőre, akkor egy pont nem pontként fog megjelenni, hanem egy elkent pacaként. Ha a paca kicsi, akkor élesnek látod, ha nagyobb, akkor életlennek. A határt kritikus szóródási körnek nevezik, mérete sok dologtól függ.

Ha elkezded szűkíteni a blendét a belépő apertúra MÖGÖTT, akkor továbbra is minden tárgyról jutnak be fénysugarak, de egyre kevesebb, egyre kisebb szögben. A kis nyílásszög miatt a rosszul fókuszált nyalábok is kisebbek lesznek, azaz egyre több lesz az elfogadható (éles) szóródási kört produkáló pont. Viszont, mivel kevesebb fénysugár jut be, ezért egyre sötétebb a kép.

Ha a blende a belépő apertúra ELŐTT van, az más tészta. A működése még bonyolultabb, az erre épülő eszköz a konfokális mikroszkóp:

[link]

Itt tényleg az van, amit te írtál, hogy a nem fókuszsíkban lévő dolgokról egyszerűen nem jut be fény a detektorhoz, azaz nem látszik a képen. Ez jó a sejttanban, mert nem zavarnak be az egymáson lévő, egyébként átvilágítható sejtrétegek.

Képek még fényképezős értelmezéshez:

[link]

[link]

[link]