Egy fényképezőgépnél ez mit takar? (pl. ISO6400)?

A film, illetve digitális kamera esetén fényérzékelő áramkör (CCR) (fény)érzékenysége határozza meg azt, hogy milyen fényviszonyok között tudunk a fényképezni.

Az ISO 100 az alapérték. Ha gépünk ennél magasabb érzékenységgel is rendelkezik, akkor kevesebb fénynél is fényképezhetünk. Ezt úgy érik el, hogy az elektronika felerősíti a fényérzekelőről érkező jeleket (képinformációkat). Azonban nem csak a hasznos jeleket, hanem a véletlenszerűen előálló zavaró jeleket (zajokat) is felerősíti, ami a kész képen szemcsézettség, elmosódottság formájában jelentkezik. (Ugyanúgy mint a hagyományos digitális filmnél.)

Az érzékenység csak úgy növelhető, ha az elektronika gondoskodik a hatékony zajszűrésről, ezért kerülnek drágába a magas ISO érzékenységű gépek.

Az első alapvetően jót ír, de abban téved, hogy a szenzor jelének erősítésekor alapvetően nem a megfelelő szűrés, hanem a zaj hozzáadásának elkerülése a technikai kihívás. Sajnos, ha már rátettük a zajt a képre, akkor ennek eltávolítása csak a részletek feláldozásával lehetséges. Ezt csinálják a JPEG tömörítők zajszűrői.

Sokat segít, ha nagyobb a szenzor, mert a nagyobb pixelekből kijövő jel SNR-je (jel-zaj viszony) kedvezőbb. De méretben nagyobb integrált áramkör (szenzor) hibamentes gyártása jelentősen többe került, ezért terjedtek el a kisebb (APS-C) szenzorméretek kompromisszumként.

Az ISO 6400 jósága attól függ, hogy mennyire szép a kép, amit ilyen beállítás mellett produkál. Egy új FF gép még meg tud ezzel birkózni, de a régi tükrösök, pláne a kompaktok nagyon rossz minőségű képet tudnak ilyen magas érzékenységnél kiköpni magukból.