Egy minőségi fotó esetében mekkora arányban számít a fotós tapasztalata, szakértelme, és mekkora arányban a gép minősége, tudása?
Nyilván azzal tisztában vagyok hogy olyan hogy 100% ember - 0% gép, illetve 100% gép - 0% ember olyan nem létezik, hiszen ahogy egy okleveles vér profi szakember se fog egy 30 éves kínai telefonnal díjnyertes képet csinálni, ugyanúgy egy sokmilliós csúcskategóriás géppel se fog semmit elérni az aki azt se tudja mire jó a vaku és melyik oldalát kell nézni a gépnek. Nyilvánvaló, hogy minimális alapismeret és egy minimálisan minőségi gép mindenképp kell ha az ember valamit kezdeni akarna.
Engem az érdekelne, hogy ha ezen túllépünk, akkor utána hogyan oszlanak meg az arányok? Egy (talán nem díjnyertes, de kimagaslóan jó) kép elkészítéséhez milyen arányban kell a tudás és tapasztalat, és milyen arányban a rendelkezésre álló technika?
Ezt csak azért kérdezem, mert mostanra első számú célom lett hogy jó fotós legyek, de még elég amatőr vagyok, és nem tudom érdemes-e egy sokszázezres profi masinára beruházni mindenféle kiegészítővel. Nem akarok díjnyertes lenni meg olyan aki ebből gazdagszik meg, csak annyit akarok hogy a képek azt adják vissza amit látni szeretnék, és ha családi, baráti, ismerősi körben van valami esemény vagy valaki szeretne valamit, akkor tudják hogy engem nyugodtan hívhatnak. :D
Szerintem a mai fotózás már nem arról szól mint 20 éve. Itt már az a kérdés, hogy milyen utómunkálatokat tudsz csinálni. Mint a Forma-1. Már rég nem a pilóták versenye, hanem a mérnököké.
Nyilván számít a tudás is. Ha jó fotós vagy, akkor 50-50 az arány, mert ahogy írtad is, hiába van jó géped, ha hülye valaki hozzá.
De mint írtam, a mai fotózás már inkább arról szól hogy utólag mennyire tudsz varázsolni a képpel.
Egyes, ez már régen is így volt. Fan Ho leghíresebb képe, amit szerintem mindenki látott már legalább egyszer, is utómuna eredménye, és a sötétszobában varázsolta oda a "közeledő árnyékot". Persze ehhez óriási kreativitás és tudatosaág kellett, hogy meglátta a falat amit süt a nap, és ő fejben összerakta, hogy odaállítja a nővérét, és majd utólag, úgy készíti el a képet, hogy ott legyen egy árnyék. Egyébként nem egy fotóján alkalmazta ezt a technikát, instán követem a munkásságát, és több olyan képet is láttam, ahol árnyék extrának oda volt utólag rakva feltételezem ugyanezzel a technológiával. Azért vettem észre, mert a képen az oszlop árnyéka jobb oldalt nem ugyanolyan szögben esett, mint a bal csücskön, ezért ez szerintem utólag elsötétített "árnyék". Tehát régen is ment a képek manipulációja. De Capa híres milicistás fotójáról se lehet tudni a mai napig, hogy beállított e vagy sem. Szerintem az, de ettől még egy jó képnek tartom.
Számít a technológia, de szerintem inkább pénz kérdése az egész, hogy valaki milyen fotókat fog lőni. Ha valakinek van felesleges sokmilliója, akkor egy teljes évre kibérli pusztaszeren bármelyik fotós lest, és csinál millió képet, a nagy számok törvénye alapján, pedig lesznek érdekes pillanatok, amikkel akár pályázaton is tud nyerni. Aki ezt elkezdte, az eleinte kreatívnak számított, és ettől a képei egyediek lettek. Mára minden természetfotósnak megvan a maga szürkegémes meg vidrás képe.
Egyáltalán ki számít jó fotósnak? Mitől lesz valaki jó fotós, vagy mitől válik híressé? Én régen azt gondoltam, hogy létezik azért egy objektív szépség, és a művészet nem teljesen szubjektív. De olyan fotósokat meg dolgokat látok, hogy fel lesznek kapva, hogy eszem megáll. Például egy PalmTreeGod nevű csávó Opensea-n már egy csomó pénzt csinált abból, hogy lefotózott 100 pálmafát. Ezeket a képeket bárki meg tudja lőni. Jó sok utómunka is van bennük. Ő valahogy szerencsés lett, és csinált belőle elég szép pénzt. Csak a képek eladásából, csinált 25 Ethereumot. Aztán minden tranzakció után, 10 százalék jutalékot kap. De csak az első eladásokból, 25 Ethereum jött neki össze. Az most olyan 25000 dollár. Ha eladta pár hete vagy hónapja 4000es árfolyamon, hát számold ki :D... Eközben, meg vannak fotósok, akik tudnak sokkal művészibb, jobb, egyedibb képeket csinálni, de mégse válnak híressé, se így, se úgy.
Szerintem a fotópályázatok nem igazán mérvadóak. Főleg itt Magyarországon. Én egy elég nagy nemzetközi pályázaton elértem egy nagyon szép eredményt 15 évesen. Nem érzem ettől húdenagy fotósnak magam. Jó érzés volt, élmény volt, el tudom mondani, van pár oklevelem, és kész. Számomra sokkal jobb érzés, amikor mondjuk kiteszek egy új fotót instagramra, és az eljut emberek ezreihez, akik követnek azért, mert érdekli őket, hogy milyen az én művészetem, és mondjuk belikeolja több száz, vagy akár 1000+ ember. Ennél még pedig az fontosabb, hogy nekem tetszen, és én legyek megelégedve a képpel, vagy a te esetedben még a környezeted, akiknek fotóznál. Kit érdekel, hogy néhány begyöpösödött öregember, éppen x-et nyom a képedre, mert mondjuk bal lábbal kelt fel? Kétszer neveztem még ugyanezen a pályázaton utána, kiállítva már fotó nem lett, aztán azóta nem is foglalkozom ilyenekkel. Szép és jó ha valakinek van türelme nyolcmillió pályázatra kitölteni beküldeni mindenr amit kell, meg leírásokat kitalálni, hát nekem ehhez nincs meg az idegem, és nem ettől lesz valaki jó fotós. Nyilván kell hozzá teljesítmény, és ügyesség, de sok szerencse is.
Szóval ami kell, kreativitás, értése, hogy működik a fényképeződ és a szerkesztőprogramod, és sok gyakorlás, más fotósok követése, hogy ihletet gyűjts. Én pl Fan Ho miatt kezdtem el street meg riportfotózni. Ha nem bukkanok rá véletlenül, akkor mai napig csak a madarakat üldözném valószínűleg.
A kérdés nem megválaszolható, mert nincs definiálva, mit kéne "minőségi fotó" alatt érteni.
Ha kizárólag a technikai minőséget (képzaj, torzítások, stb.), akkor nyilván az ember nem számít. Ha meg pl. a kreativitást, akkor ott a gép nem számít, csak az ember.
Szóval a kérdés nem megválaszolható, mert egy szubjektív dologra vársz objektív választ.
Sokat számít. Múltkor elhívtak egy családi eseményre ahol fotóztam néhányat a telefonommal. Nem volt nálam a felszerelésem, mert nem tudtam biztonságos helyre lerakni a kocsit és nem is kérték, hogy fotózzak.
Volt ott egy valami belépő canon dslr-t nyomkodó csajszi is, meg egy másik szappantartóval. Aztán az én képeimet mutogatják a facebookon, mert a másik kettő képei vállalhatatlanok lettek. Aki érti a szakmát az főtt krumplival is tud jó képet csinálni. Schumacher esőben, 3 keréken, szárnyak nélkül is gyorsabb volt mint mindenki más a mezőnyből.
Ha megvan a tudásod, hogyan használd a gépet és mitől jó egy fotó, akkor könnyebben tudod áthidalni, megkerülni a gép korlátait és gyengébb gépből is többet kihozni.
Ha egy régi, lassú, kis felbontású, zajos géped van, abból a tudásod nem fog gyors, nagy felbontású, zajtalan gépet csinálni. Viszont, ha a tudásod megvan, akkor tudsz a géppel olyan képeket csinálni, amik a gép lehetőségeihez mérten a legjobbak. Tudod, hogy a gép miben gyenge, mit nem enged neked és nem olyat próbálsz kihozni belőle, amire képtelen. Emiatt akar sokkal jobb képek is születhetnek egy gyengébb géppel, mert kénytelen vagy vele nagyon máshogyan gondolkodni, fotózni. Nem véletlen, hogy David Burnett mai napig filmes nagyformátumú géppel fotóz az Olimpián - teljesen máshogyan, mint a modern digitális gépeket használó sportfotósok. Nem is ugyanazt akarja megcsinálni egy teljesen más képességű géppel, hanem teljesen más képeket akar csinálni…
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!