Hogyan kezdjek neki? Lehet autodidakta módon művelni?

Én autodidakta módon tanultam.

lehet...

simán lehetsz jó fotós iskola nélkül is!

sőt! szokott itt lenni néhány olyan kérdés amit végzett okj-sok tesznek fel és nyilvánvalóan még az alapokról sincs fogalma... :D

Viszont ha hivatalosan, üzletszerűen szeretnéd csinálni akkor kell hozzá a papír!

lehet autodidakta módon is. akár egy géppel kísérletetezve, minden külső segítség nélkül sem lehetetlen, de a könyvtárak tele vannak fotózással foglalkozó szakkönyvekkel, a net tele van ingyenes és fizetős tudásanyaggal - a világ bármilyen nyelvén, akár képzésekkel is, hogy ne kelljen teljesen egyedül és magadtól kitalálni, mit és hogyan tanulsz.

a legnehezebb része a személyre szabott visszacsatolás, hogy ellenőrizni tudd, amit megtanultál, jól tudod és amit csinálsz, jól csinálod. ami a tanulás legfontosabb eleme.

ha csak a hibákat gyakorlod be, akkor elmélyülnek és aztán sokkal nehezebb lesz, vagy sosem lehet őket kiirtani. ezért fontosak a visszajelzések, hogy a hibákat időben ki tudd küszöbölni és a helyes dolgokat ismételd és mélyítik el a gyakorlással.

viszont amíg nincs kellő tudásod, addig nehéz eldönteni, hogy a netes fórumok önjelölt szakértői, a mindenféle influencerek, vagy akár a tömegesen elérhető tanfolyamok önjelölt tanárainak tanácsai közül mire érdemes hallgatni és mire nem.

mivel a fotózás nagyon felhígult, mindenki fotózik és tanít is - akár ért hozzá valójában, akár nem, így nehéz megítélni, hogy kire érdemes hallgatni, kire nem.

minden iskolára igaz, hogy az iskola csak alapokat ad, kereteket és lehetőséget a tanulásra, de a tudásod zömét nem maga az iskola fogja átadni, hanem neked magadnak kell magadba szívni. jelentős részét nem is az iskolai képzésből, könyvekből, hanem utánajárva, hozzáolvasva.

egy jobb iskola több és jobb lehetőséget biztosít, ideálisabb környeztetet teremt hozzá, jobban ösztönöz ebben, kevésbé korlátoz be. ugyanakkor az OKJ messze nem a képzés csúcsa, így csodákat várni sem nagyon lehet tőle. ellenben szükséges, ha valaki megélhetésszerűen akarja űzni a fotózást egyéni vállalkozásban.

minden iskolára igaz az is, hogy a tanárokon múlik, hogy milyen a képzés. viszont mindenkinek másmilyen tanítási módszer és stílus jön be, egy tanár még képes is lehet több féle stílusban is tanítani, de mindenképp alkalmazkodik a közönséghez, akiket tanít, úgyhogy nagyon sok múlik azon, hogy a tanulók többsége hogyan közelít, viselkedik.

ha nagyon eltérő a tanulók érdeklődési szintje, előzetes ismeretei, akkor nem mindenkinek egyformán lesz érdekes/alapos a képzés. vagy a jobbakra koncentrálnak és a rosszabbak elégedetlenkednek, hogy lemaradnak, vagy a gyengébbek felzárkóztatására koncentrálnak és akkor meg a haladóbbak unatkoznak végig.

1-2 iskolában láttam olyat, hogy felmérik a tudásszintet és aszerint akár ki is hagyhatóak a képzés bizonyos részei. talán ez a legjobb megközelítés, mert így unatkozol legkevesebbet feleslegesen. mondjuk ez is kettős, mert attól, hogy a vizsga anyagot tudod, még hallhatnál sok érdekeset a képzésen, amiket amúgy még nem tudtál, így kimaradnak.

talán azt érdemes ilyen képzéseknél megnézni, hogy kik a tanárok, mit lehet róluk, tőlük találni a neten. van rá esély, hogy egy elismertebb, jobb fotós talán kevesebb téves infót mond, mint egy önjelölt fotós, aki semmit nem ért el a fotózásban, csak megélhetésből tanít.

viszont attól, hogy valaki jó és akár elismert fotós, még egyáltalán nem biztos, hogy képes is a tudását jól átadni (sőt arra sincs garancia, hogy ő maga jól tud mindent), szóval még az sem garancia semmire, hogy egy jó fotós jól tanít, vagy hogy jobbak az órái, mint egy kevésbé jó fotósnak - aki viszont lehet jó tanár is.

Nem tudom, lehet, hogy a végzett okj-seknek nem tetszett az írásod. :D De szerinted Skandináviában is ugyanaz a rendelet van? Ez egy logikátlan rendelet, fotózni szakmunkásképzettség birtokában lehet, bármit tanítani meg nem kell semmi képzettség. Ilyen alighanem nincs civilizált helyeken.

Ami a kérdést magát illeti, a fotózás az eszközeit tekintve technikai sport. De a fotónak kéne mondanivalójának lenni, arra meg a művészet szó a helyes, még ha kissé nagy arcosnak tűnik is hétköznapokra. Az lenne praktikus, ha e két oldal balanszban lenne, ami a gyakorlatban látványosan nincs így. De ez a megjegyzés mellékes, a lényeg az lenne, hogy mindkét oldalt fejleszteni kéne.

Szerintem a neten (csak) angolul érhető el minden. Magyarul biztosan nem. Skandináv nyelvek egyikét sem ismerem, persze.

A legnagyobb fotográfusok többsége mögött nincsenek nagy mesterek, iskolák. Amikor én álltam pályaválasztás előtt, hiába tanácsolták, hogy fotóznom kellene, nem volt felsőoktatásban fotográfia szak...

De a fotózás pont az a szakma, amit nagyon jól ki lehet tanulni autodidakta módon. Legalábbis a technikát. Mert a fotós látáshoz azért kell visszajelzés. Ami lehet személyes is, de a mai online kultúra meg is könnyítheti ezt, pl. fotómegosztó/véleményező oldalakkal. Ám erre nem javaslom, hogy magyar fotókritikus fórumokat vegyél igénybe, mert a külföldieken teljesen más a szemlélet, képesek úgy kritikát írni, hogy az tényleg a fejlődésedet szolgálja, míg a magyar vélemények sajnos sokszor csak indulatok, lenézés. Képtelenek megemlíteni, mi a jó, csak azt nagyítják fel, mi a rossz. Pedig a megfelelő segítséggel még a legképtelenebb esetek is megtaníthatók jól fényképezni, és modortalan kioktatással a legtehetségesebbek is elriaszthatók.

Engem egyébként meglepetésként ért, amikor belelapoztam egy Canon DSLR használati útmutatóba, hogy az valójában nem egy szimpla technikai leírás, hanem egy kézikönyv, amiből szabályosan meg lehet tanulni fényképezni. Közérthetően elmagyarázzák a technikai alapfogalmakat, a különböző beállítások alapját, hogy milyen tudományos tételeken alapul, miért fontos, mit nyersz vele, mikor mire lehet használni - példákkal illusztrálva. Voltak benne szemléltető ábrák az optikai jelenségekről, csak mint egy fizika tankönyvben. Látszik, hogy fel vannak rá készülve, hogy lehet, hogy valaki csak véletlenül mellényúlt, amikor egy tükörreflexes kamerát emelt le a polcról. :D

Ja, és még egy pozitívum a kézikönyvről: a felépítése. Logikailag pont úgy vezet be a fotózásba, ahogy az észszerű az ismeretek sorrendjét illetően.

Én pl. amikor "gyorsan" kell elmagyaráznom a fotózás alapjait - mindegy, hogy egy camera obscura vagy egy tükörreflexes működéséről van szó - néha egyszerre akarok mindent mondani, hogy mélységélesség és záridő, érzékenység és stb., olykor hirtelen nem tudom, melyikkel kezdjem, így van hogy véletlenül hamarabb mondok el valamit, amit először meg kéne alapozni más ismeretekkel. A kézikönyv nem követi el ezt a hibát. ;)

Ötös, miért kéne a képnek mondanivaló, hogy jó legyen? Ez egy baromság. De kinek mi.

Én autodidakta módon tanultam meg fényképezni, 13 éves korom óta csinálom. 2 év múlva már az egyik hazai legrangosabb fotopályázaton rendkívül jó eredménnyel szerepeltem.