Miért kell 220 Volt hálózati feszültség, mikor a 110 is elég lenne?

Nagyobb feszültségen kisebb áram szükséges ugyanannyi teljesítmény átviteléhez, így kisebb a veszteség, amit a vezetékek elfűtenek, illetve a keresztmetszettel is lehet spórolni.

Nem véletlenül vannak közép- és nagyfeszültségű távvezetékek, de még az USB-töltés 5 V-ját hasonló okból igyekeznek feljebb emelni.

USÁ-ban a lakásokban 3-fázis sincs, hanem csak 2x115 V ellenfázisban. Ez azt jelenti, hogy a két fázis között 230 V van, ezt használják a nagy teljesítményű, fix bekötésű készülékek táplálására: fűtés, bojler, szárítógép stb.

A konnektorokban pedig csak 115 V van.

A két fázist az utcai, illetve oszlopra szerelt trafók állítják elő egy középcsapolt szekunderrel, ahol a közép földelt.

Minél kisebb a feszültség, annál biztonságosabb, viszont annál több a veszteség.

Ha pl 20 V lenne, az nagyon biztonságos lenne, viszont nagyon pazarló lenne.

Ha pl. 2000 V lenne, az nagyon takarékos lenne, de sokkal veszélyesebb lenne.

(Egyébként már évtizedek óta 230 V a névleges fázisfeszültség Európában)

Ha 2 kV lenne, azt is megdrágítaná, hogy akkor meg komolyabb szigetelési követelmények lennének a vezeték és a csatlakozásokkal szemben, átívelés veszélye is fennállna.

A levegő minimális átütési feszültsége 327 V.

230 V szinusz csúcsfeszültsége 230 x gyök2 = 325 V

Készülékeket, tápegységeket, világító eszközöket, motorokat stb. 2 kV-ra tervezni is érdekes lenne.

#2 hozzászólásomból kimaradt, hogy egy USA lakásvillamosításnál valóban meg is figyelhető a vastagabb huzalozás, drágább anyagfelhasználás már ránézésre is, tehát szerintem szívnak is emiatt, hogy 115 V-on kell görcsölni.

Valamint nehogy félreértsük, a nagyobb távolságú energiaszállítás ott is természetesen 3-fázison történik, ami egyébként is alap dolog a szinkron generátorok, illetve motorok jól ismert működése kapcsán.

Meg az ipari alkalmazásban, műhelyekben is értelemszerűen.