Egy kétszeresen lakkozott/ zománcozott rézhuzal kb. hány voltig szigetel?

Akkor írni kell a forgalmazónak. Egyébként a hivatkozott szabvány IEC 60317-13 Part 13: "Polyester or polyesterimide overcoated with polyamide-imide, enamelled round copper wire, class 200" címet viseli.

A kérdésem nem magára az elektromágnesre vonatkozott, hanem az 5kV-ra és 20kV-ra. Azért az nem játék! És ha már itt elakadsz, akkor inkább ne kísérletezz SELV-nél nagyobb feszültségekkel.

Kérdező: "Mégis mi egyszerőbb van egy elektromágnesnél?"

Ha úgy gondolod, hogy egy elektromágnes egyszerű akkor nagyon nagy hiányosságaid vannak villamoságtanból. Egy elektromágnes főleg az általad említett 2-5kV és 20kV (kérdésben szerepel, nem én találtam ki) feszültségtartományban minden csak nem egy egyszerű szerkezet. Eleve (feltételezem a kérdésből, hogy DC-t akarsz használni) 1-1,5kV fölött már a DC-vel óvatosan kell bánni, mert képes átütni a levegőben (tegyük fel sikerül a szigetelést megoldjad, bár a kérdés alapján nem hiszem, hogy sikerülne). Ahogy az előttem szólók már leírták, nagyon nem mindegy a geometria sem.

Az, hogy a huzal önmagában bír 2kV-ot az nagyjából ebben az esetben csak, azt jelenti, hogy nem krumplit vettél a piacon alma helyett (azt, hogy esetleg körtét, vagy szilvát még nem tudjuk, csak annyit tudunk, hogy nem krumplit). Ez a szám azt jelenti, hogy a huzal a megfelelő további szabályok betartása esetén elvileg alkalmas lehet a feladatra. Szintén valamelyik előttem szóló írta a sorszigetelést és az impregnálást (házi készítésnél ez utóbbit ki lehet hagyni, csak akkor csökkenteni kell a feszültséget).

Ez a feszültség "hány voltig szigetel" az egymás mellé kerülő menetekben fellépő feszültség (egy sorban a két mellette levő, az alatta és fölötte lévő sorokban a közvetlenül fölé, illetve alá, valamint az átlósan elhelyezkedő menetek (tehát összesen 8 menet) feszültség különbségére ad támpontot. Az, hogy "abszolut értékben" mekkora üzemi feszültsége lehet az adott elektromágnesnek még rengeteg paramétertől függ, igen, jól érzed, hogy ez megfelelő tekercsgeometria esetén megengedi, hogy a tekercs névleges feszültsége nagyobb legyen mint a huzal megengedett feszültsége. Igen pontosan ezt is jelenti. De ehhez ki kell tudjad számolni bármely menet esetére a környező menetek feszültség különbségét (hajrá, egyszer egy ZH-ban megkaptuk, hogy minden segédeszköz nélkül számoljuk ki, egy adott tekercsgeometriára és áram tranziensre). Itt nálad nem azt kell kiszámolni, hogy állandó áram esetén (korábbiak szerint feltételezve, hogy DC-t használsz) hanem a ki és bekapcsolási pillanatokban fellépő tranziensek idején. És azt, hogy a ki-be kapcsolási pillanatokban (DC esetén) milyen tranziens fog lefutni azt nagyon nehéz kiszámolni. Nekünk volt olyan mérésünk, hogy egy 10V DC-re kötött, légmagos elektromágnes esetén a kikapcsolási tranziens csúcsa 300V fölött volt.

És ez még mind "elméleti" tekercs esetén igaz. A valós tekercs (mert az elektromágnes egy tekercs) esetén a fentiek függenek még: az ohmos veszteségtől, a menetek közti kapacítástól, a vasmag mágneses állapotától (hova vezérled a hiszterézis görbén), (tréfásan szoktuk mondani a kezdőknek, hogy a kapitány életkorától, és a heti lottószámok szorzatától), az egész még hőmérséklet függő is lesz (egyébként az átütési szilárdság is). Bele kell kalkulálni az anyagfáradását, a lakkok eléggé rugalmatlanok, és ahogy mozog a menet repedezhet, ami szép lassan menetzárlathoz fog vezetni. És minden egyes ki és be kapcsolás esetén megmozdul a menet, ha kézzel tekercselik akkor valamivel jobban, gépi tekercselés esetén valamivel kevésbé (többek között ezért is impregnálnak, hogy kevésbé tudjon mozogni a tekercs). Minden műanyag öregszik a hő hatására (az impregnáló anyag is), egy elektromágnes melegszik, tehát öregszik, idővel csökken a szigetlő képessége. Ezt úgy lehet figyelembe venni, hogy jóval fölé van méretezve az egész tekercs a várható igénybevételnek, mivel rengeteg olyan hatástól függ amiről fogalmunk sincs, jó nagy biztonsági tényezővel számolunk.

És most csak pár nagyon apró dolgot vettem elő, amik a leggyakrabban előfordulnak. Én hiába vagyok jó pár éve villamosmérnök, hiába tanultam erről, hiába láttam rengeteg tekercset, trafót, elektromágnest én még mindig nem vállalkoznék arra, hogy kV-os tartományba méretezzek tekercset, pár 10V-os üzemi feszültségre még talán belevágnék, de nagyobb feszültségre biztosan nem. De ha úgy gondolod, hogy kevés áramütött van a temetőkben akkor hajrá.