Mi az előnye és hátránya a relé nélküli lágyindítónak a reléssel szemben?
válasza:Mit jelent az hogy "relés lágyindító"?
Le tudnád írni?
Valószínűleg nem jól fejeztem ki magam, van olyan lágyindító ami Triakos és van olyan amiben egy relé van.
Itt egy példa netről a relé nélküliről:
válasza:Tudom milyen a lágyindító. Használunk párat, van 20kW-os is.
Azt nem tudom milyen a "relés" lágyindító. Inkább azt írd körül!
Nem értem a kérdésed. Ha a Googleba beírod azt a szót hogy "lágyindító" 9-ből 10 kapcsolási rajz olyan lágyindítót mutat amiben van egy relé is.
De a változatosság kedvéért én pár napja vettem egy olyan triakos lágyindítót amiben nincs relé.
válasza:Beírtam, az első nyolc találat rajzán nincsen relé.
(már ha a képkeresőre gondoltál).
Egyébként tisztázni kellene számodra mit is jelent az hogy "lágyindító" illetve mit értesz alatta.
Alapvetően mindegyik arra való, hogy valamit ne "hirtelen" hanem kíméletesen, időben hosszabb idő alatt helyezzen üzemi állapotba. Ez vagy a mechanikai okokból (pl. motor indítás) vagy villamos szempontból (az indítási áramlökés megelőzése miatt) szükséges.
Van olyan pl. ami arra való, hogy egy nagyobb teljesítményű tápegységet/transzformátort kíméletesen kapcsoljon a hálózatra. Számomra a lágyindító 3 fázisú aszinkron motorok kíméletes indítására szolgáló elektronikus készülék, melyekben triac-ok fázisszög vezérlésével fokozatmentesen kapcsolják a motorra a feszültséget.
Ilyenben is van relé, ami arra szolgál, hogy a motor indító parancsot kiadó vezérlés felé jelezzék az indítás végét. De ez a relé csak vezérléstechnikai célt szolgál (az indítási folyamatra semmilyen hatással nincs), de attól még relé is meg benne is van.
Talán erre a relére gondoltál?
Vagy általánosabb értelemben véve a "lágyindítót" gyakori a bypass megoldás. Pl. egy trafó lágyindításánál, ahol a trafóra először sörös ellenállásokon keresztül kerül a betáplálás, majd néhány másodperc múlva ezeket az indító ellenállásokat egy relé rövidre zárja.
Vagy egy tirisztoros/triakos áramkör fázisszög vezérléssel felfuttatja a feszöltséget és a felfutás végén az elektronika bekapcsol egy relét, aminek az érintkezője áthidalja (bypass) a triakot/tirisztort, hogy az indítás végén ne az viselje az üzemi áramot.
Ha nem írod le elég pontosan mi a fenére gondolsz, nem biztos hogy mindenki ki tudja találni....
Igazad van, a célt amire azt a lágyindítót használják amivel én mostanában foglalkozom valóban nem írtam le, de én csak általánosságban tettem fel a kérdést de most már belátom, hogy nem volt igazán szerencsés a fogalmazás.
Egy egy fázisú, 230V-os 3kW-os toroid trafóhoz kerestem mostanában egy lágyindító megoldást, de a legtobb lágyindító amit találtam max. 2kW-ra voltak méretezve.
Az előző lágyindító amit két éve vettem, az két hete füstölt el valószínűleg azért mert csak 2000 kW-ra volt méretezve. Az egy relés lágyindító volt ahol a relén keresztül ment az áram miután a kondi feltöltődött.
Most viszont rendeltem az interneten keresztül egy olyan 3kW-os lágyindítót amin csak egy triak van és semmilyen relé sincs.
Valaki javasolta nekem pár nappal ezelőtt, hogy esetleg egy mágneskapcsolót is be kellene iktatni a rendszerbe és az egy tutti megoldás lenne.
válasza:Ez esetben a relé nyilván a bypass kapcsoló.
Ha ilyen nincs, akkor a triac viszi tovább a készülék áramát amíg az be van kapcsolva.
Túl sok hátránnyal ez sem jár, a triac melegszik közben valamennyire.
Igen, én is így gondoltam. Na most már, hogy képletesen legyen mondva mind a ketten a könyv ugyanazon oldalán vagyunk, így már van értelme az eredeti kérdésemnek is:
vagyis melyik megoldás bíztosíthat hosszabb élettartamot egy lágyindítónak egy relés, ahol a relé rövidre zár miután a kondi feltöltődött vagy egy relé nélküli ahol a triakon keresztül záródik az áramkör és amíg a fogyasztó be van kapcsolva addig az a triakon keresztül kapja az áramot?
Persze most már hozzáértendő, hogy nem 100-500W-os terhelésről beszélünk hanem egy 3kW-os toroid trafóról ami bekapcsolásnál jelentős terhelés de utána már csak a fogyasztó ami az én esetemben max. 1800W.
válasza:Nagyban függ az alkatrészek minőségétől és méretezésétől hogy melyik bírja tovább.
Ha ettől eltekintünk, akkor azt mondanám, hogy az egyszerűbb bypass-os (relés) megoldás üzembiztosabb lehet.
Cégnél használunk lágyindítókat. Igaz nem ilyet, hanem aszinkron motorokhoz valót. A kisebbek (7.5-10kW-ig) nincsenek bypass-olva, azoknál az üzemi áram mindig átfolyik a triac-okon. 7-8 évet elmennek napi több száz indítással.
A nagyobbakra (10kW fölött kb) szoktak bypass kapcsolót tenni, mert a bypass-os megoldás olcsóbb, a lágyindító alulméretezhetősége miatt.
De van kivétel itt is, mert 37kW-osok is vannak bypass nélkül.
Sajnjos ennél többet nem tudok mondani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!