Ha van egy vasmagos és egy légmagos trafóm és ugyan akkora mint a kettőnél az induktivitás (szekundernél is, primernél is) akkor ugyan úgy fognak működni?

A légmagos trafónak rosszabb lesz a hatásfoka.

Egy vasmagos trafónál a keletkező fluxus közel száz százaléka átmegy a szekunder oldali tekercsen, míg egy légmagosnál kevesebb megy át. Vagyis a légmagosnál rosszabb a csatolási állandó. A vasmag magába gyűjti a mágneses erővonalakat. Míg a levegőben záródó erővonalak szétterülnek, úgy is mondják hogy szóródnak.

Manapság sokat kísérleteznek a vezeték nélküli energiaátvitellel. Például mobiltelefont lehet így feltölteni, vagy fejlesztés alatt van a villanyautók ilyen módon való töltése is. Gyakorlatilag légmagos trafó ez is. Viszont a csatolási tényezőt az által növelik, hogy mindkét tekercset rezgőkörré alakítják egy-egy kondenzátorral. Különben mint sima légmagos trafónak rossz lenne a hatásfoka a rossz csatolás miatt.

Ez függ attól is hogy mennyire közel van a két tekercs egymáshoz. Valamint a két tekercs egymáshoz viszonyított helyzetétől. Vagy itt egy érdekesség, ennek a légmagos trafónak egyik irányban pocsék a hatásfoka, gyakorlatilag nulla.

[link]

Az oka bizonyára látható az ábrán.

Viszont az általam említett rezonáns kapcsolatról meglepően jó hatásfokot írnak:

"A rezonáns kapcsolat nagyobb hatékonyságot (kb. 95%) ígér, és viszonylag nagy távolságokon, akár pár méteren is hatékony."

Forrás: [link]