Ha egy konnektorba bedugott telefontöltő másik végét megfogjuk, miértnem ráz meg az áram?

Galvanikusan el van választva a 230V hálózattól.

Ami azt jelenti, hogy nincs benne olyan vezető aminek közvetlen összeköttetése lenne a 230V konnektor valamely pólusával. Ez is fontos.

A 230 V-ot azonkívül, hogy galvanikusan leválasztják, valamilyen kapcsolással le is transzformálják és egyenírányítják. Már csak azért is nem ráz, mert egyenfeszültség, de még csak nem is üt mert kb. 5V körüli lehet a feszültség...

Sok csuda van manapság de 230 Voltot ellenállasokkal ilyen célra nem csökkentenek 5 Voltra. Rengeteg hő fejlődne ugyanis a "csökkentő" ellenálláson ugyanis azon az áramerősségen ami 5 Volt-on kell. Érintésvédelmi szempontból pedig nemcsak csipkedne de rázna rendesen.

Más, összetettebb kapcsolások vannak a háttérben feltehetőleg valami miniatürizált kapcsolóüzemi táp miniatűr nagyfrekvenciás ferrites trafóval mondjuk a galvanikus leválasztás végett. Mögötte valamilyen stabilizátor vagy kapcsolóüzemű kondenzátorba csöpögtetős kapcsolás.

Elsősorban ezért - a mütyürtrafós galvanikus leválasztás miatt - nem ráz.

De tudni kell, hogy a gyakorlatban - ha elhanyagolható mértékben is, de - semmi sem csak az aminek készül minden vezető induktivitás is, minden szigetelő dielektrikum is, minden trafó kapacitás is.

És a váltófeszültség/áram megtalálja a maga útjait azonkívül is ami neki tervezve lett a szórt kapacitásokon keresztül pl... ezért még galvanikus leválasztás ellenére is csipkedhet kicsit ami a konnektorba van dugva, ha arra elég érzékeny testrészével érinti az ember...

Villanytant nem ismerő ember számára nehéz elmagyarázni a dolgot.

Talán úgy lehet, ha elképzeli, hogy a villany egy olyan folyadék, ami elindítva valahonnan - előbb-utóbb ugyanoda kell hogy visszaérkezzen egy csővezetéken keresztül. Ezt hívják áramkörnek.

Vagyis egy önmagába zárt cső folyadékkal, különféle akadályokkal elágazásokkal benne ahol valahol van benne egy hajócsavar ami körbe hajtja a folyadékot.

Ha megszakítják a csövet az olyan mintha lezárták volna - nem tud folyni.

A galvanikus elválasztás pl. két egymástól független ilyen csőkört jelent - az egyikből nem folyhat át a másikba semmi.

Mégis lehet kapcsolat közöttük - pl úgy lehet elképzelni, hogy mindkettőben van egy-egy hajócsavar mely mechanikus tengellyel van összekötve.

Ha az egyikben az áramló folyadék meghajtja a hajócsavart az a tengelyen keresztül a máásikban is forgatja a hajócsavart és az körbe hajtja a folyadékot a maga csövében. De az elsőből folyadék nem juthat a másikba - csak a közös tengelyű hajócsavarok jóvoltából hat rá mégis másik "galvanikusan" leválasztott áramkör.

Ennek akkor válik világossá a jelentősége, ha belegondolunk, hogy a 230V-os villamos hálózat (első kör) esetében a csőhálózat egyik viszatérő ága amin keresztül záródhat az áramkör (a folyadék visszajuthat kiindulási helyére) az maga a föld - beleértva az összes vízvezetéket radiátorcsövet, gázcsövet, nedves falat mindent amivel vezető kapcsolatban van... szóval ha valahol elágazik belém az érkező villany, veszélyesen könnyen talál rajtam keresztül visszautat magának és ráz - kicsit vagy nagyon.

Ha a galvanikusan leválasztott részhez nyúlok - az egy másik áramkör aminek nem visszatérő ága a föld (meg minden ami azzal vezető kapcsolatban van).

Ráadásul a második kört - telefontöltő esetében - úgy csinálták hogy sokkal kisebb benne a nyomás(feszültség) ami mellett akkor sem hajt rajtam keresztül veszélyes áramerősséget, ha magamon keresztül vezetem (az érkező és visszatérő oldal közé kötöm magam).

Dióhéjban így tudnám a dolgot szemléletesen elmesélni...