Mi a különbség az aszinkron és a szinkronmotor között? (teljesen laikus vagyok)

A szinkron motor fordulatszáma a rákapcsolt váltóáram frekvenciájától függ.

Az aszinkron motor fordulatszáma pedig a tekercsek számától.

És más a két motor tekercseinek az elhelyezkedése.

Elsőnek.. hm.hm.. és a kérdezőnek:

A szinkronmotor fordulatszáma szigorúan szinkronban /sőt azonos fázisban/ van a frekvenciával /természetesen ez így értendő: 1 póluspárú tekercselésnél, ami két tekercs 50ford/másodperc, ez Európában az 50Hz-es hálózatra igaz, 2 póluspárú tekercsnél, ami 4 tekercs 50/2 azaz 25ford/perc és így tovább..

Ha kiesik a szinkronból leáll.

Aszinkron motor: előzőek szerint lehet számolni a tekercsszámból a közelítő fordulatszámot, de itt már folyamatosan késik a forgórész a forgó mágneses mezőhöz képest, a szinkron fordulatot soha nem érheti el, ettől aszinron, növekvő terhelés hatására kismértékben csökken az üresjárati fordulatszám.

Szokásos fordulatszámok: 1 póluspár 2800-2900 ford/perc,

2 póluspár ennek fele, és így tovább..

Üdv: StMiklos

Először is: nagyon mélyről kell felszínre hoznom az emlékeimet, 1966-ban érettségiztem villamos gépek c. tantárgyból. A korábbi kommentek helyességét nem vitatom.

1) A SZINKRONMOTOR/GENERÁTOR fordulatszáma állandó, az állórészre kapcsolt feszültség frekvenciájától és a forgórész (gerjesztett v. állandó mágnes) póluspár számától függ, könnyen számítható n=60*f/p ahol f= frekvencia, p= póluspár. Tehát 50 Hz-es feszültség és 1 póluspárszám esetén a fordulatszám = 3000/perc. Az energoatermelésben általában ennyi a nagy turbinák által hajtott szinkrongenerátor fordulatszáma. Terheléskor a ford.szám nem csökken csak a forgórész un. terhelési szöge változik.

2) Az aszinkron motor működési elve az, hogy az állórész forgó mágneseterét követi a forgórész tekercseiben indukált feszültség által létrehozottt áram mágneses tere. Ezt a terheléstől függő "lemaradással" (angolul: slip) teszi, a fordulatszám tehát a terheléstől függ, nem állandó. A forgórész lehet: tekercselt vagy kalickás. A tekercses forgórészeknél lehet(ett) indítóellenállást alkalmazni az indítási nyomaték/áramfelvétel csökkentésére. A legtöbb klasszikus háztartási villanymotor ilyen volt a 60-as 70-es években, és talán ma is sok ilyen van bár a félvezető technológia előretörése behozta a korszerűbben szabályozható egyenáramű motorok gyakori alkalmazását.

A válaszok, csak a működésből eredő különbségeket említik, míg a két motor között szerkezeti különbségek is vannak.

A szinkronmotor forgórészére áramot kell kapcsolni motor üzemmódban, ezt csúszógyűrűkkel és szénkefével lehet megtenni. Generátor üzemmódba is tud működni.

A motor fordulatszáma fix, a hálózati frekvenciától függ.

A szinkrongépet, jelezően, inkább generátorként használják.

Önválóan nem tud elindulni, (azaz ha csak simán rákötnénk a hálózatra) segédáramkörre van szükség az indításához.

Az aszinkron motor forgórésze nem igényel áramot, itt a tekercsek rövidre vannak zárva, és a forgó mágneses mező miatt indukálódik benne áram, ami mágneses teret hoz létre. A motorra kapcsot feszültséggel lehet szabályozni a mágneses mező nagyságát, ezáltal a sebességét.

A hálózatra kötve magától elindul.

A szinkronmotor költséges az aszinkron motorhoz képest.

A szinkronmotor hatékonysága nagyobb, mint az aszinkron motor.

A többit leírták.