Egyen irányító! (? )

Ha nincs terhelés, fogyasztó kötve a pufferre, akkor csak nagyon kevés töltésfenntartó áram folyik nagyon rövid ideig a pufferbe a dióda híd felől. Tehát megnő a puffer látszólagos impedanciája.

Még valami? :)

Képzelj magad elé egy szinuszjelet. A felezővonala lesz a "0" feszültség. Ehhez képest a váltakozófeszültség értéke hol pozitív, hol negatív. Most gondolatban egyenirányítsad. A vonal alatti félhullámokat szépen "hajtogasd fel" a vonal fölé. Lesz egy csomó szép pozitív szinusz félhullámod. Na ezt a feszültséget küldöd be a pufferkondenzátorba, és az simítja ki. Na jó, terheléstől függően lesz egy fűrészjel jellegű hullámossága.

Ennek a hullámosságnak az értéke (közelítő képlet, meglehetősen bonyolult lenne levezetni hogy miért, meghaladja a képességeimet) kétutas egyenirányításnál 1,5* It / Cp

It a terhelőáram, milliamperben

Cp a pufferkondi, mikrofarádban

tehát 1000 mikro, 1 ampernél 1,5V brummot jelent, ami ráül az egyenfeszültségre.

Egyszerűsítsük le az egészet, mert a kérdés első fele okozza a problémát.

"Ugyebár az egyen irányítóknál a feszültséget a puffer kondenzátorról vesszük le"

Nem, az egyenirányítóra közvetlenül a váltakozófeszültséget kell kapcsolni. Az egyenirányító után kerül a pufferkondenzátor.

Nem, mert egy szakadásnak nem szokása hogy pártized Coulomb töltés legyen benne felhalmozva.

Ezt írod:

"Tehát az egyen irányítás után egyen feszültség kerül rá amit ugye simít majd, de nem értem hogy hogyan vehetünk le róla fesz.-t hiszen , mint ahogy írtam én úgy tudom hogy szakadásként viselkedik! Remélem így érthető!

"

Menjünk szépen sorba: nem, egyenirányítás után nem egyenfeszültség kerül rá, hanem pozitív szinusz félhullámok, amiket a kondenzátor tesz terheletlenül egyenfeszültséggé. Terhelve az egyenfeszültségen már megjelenik a brummfeszültség is, ami a terhelőáram és a pufferkondenzátor nagyságától függ.

Bővebben olvashatsz itt:

[link]