Melyik ezen a trafón a primer (220v) és a secunder kivezetés?

Bocsi, de a képek alapján ez nem tudom megállapítani.

Nem egy számítógép tápból szedted ki?

Nos a rossz hír, hogy ez a trafó nem alkalmas arra, hogy 230 voltos hálózatra kösd. Ha jól megnézed, magja nem vaslemezekből áll, hanem tömör ferrit. Ez egy nagyfrekvenciás trafó.

A jó hír, ha szorgalmasan bütykölsz, és tanulsz egyszer eljutsz arra a szintre, hogy nagyfrekvenciás tápot építs.

De akkor már nem jelent problémát, hogy egy multiméterrel azonosítsd egy trafó kivezetéseit.

Ha van multimétered, vagy kölcsönkapsz egyet, mérd sorba a tekercsek ellenállását. A legnagyobb ellenállású a primer.

Egyébként bámulatos egy ilyen kis ferrit trafó megfelelő áramkörökkel, legalább 200 wattot tud átvinni.

Nagyon dióhéjban.

A készülék hálózathoz egyenirányítóval kapcsolódik, ami kb. 325 V egyenáramot termel. Ez igen veszélyes, könnyű összeszedni egy halálos áramütést. Ez az egyik oka, hogy kezdőknek nem ajánlott az ilyen áramkörök építése, javítása.

Az egyenáramot nagyfeszültségű tranzisztorokból, vagy FET-ekből álló oszcillátor 20 - 40 kHz frekvenciájú váltóárammá alakítja, és a trafóba pumpálja. A trafó kicsi, és könnyű lehet, 0,6 - 1,8 (kb.) voltonkénti menetszámmal.

A trafóból kis feszültségű, de nagy frekvenciájú áram jön ki. Amit újabb egyenirányítás után könnyű szűrni.

Ha például optocsatolóval visszacsatoljuk a kimenő feszültség jelét igen jó hatásfokú tápegységünk lesz. (kapcsolóüzemű-táp)

A bonyolult felépítést sok jó tulajdonság ellensúlyozza, kis méret, kis súly , jó hatásfok, stb.

A kompakt-fénycsövekben is hasonló áramkörök vannak.